Állampolgári jogok

Ügynökség az alapvető jogokért

Ügynökség az alapvető jogokért

2008. 01. 15.

Gál Kinga, a téma néppárti felelőse hangsúlyozta: a közösségi intézmények, tagállamok és az EU állampolgárok számára egyaránt fontos, hogy az Ügynökség mielőbb megkezdhesse munkáját. Ez az új szervezet hivatalosan 2007. március 1-ével jött létre Bécsben, azonban még mindig nincs működőképes struktúrája, vezetősége.

 Az elmúlt három évben Gál Kinga, az Ügynökség parlamenti jelentéstevője sokat dolgozott az Alapjogi Ügynökség feladatának, hatáskörének, és döntéshozói mechanizmusainak kidolgozásán. A mandátum meghatározásánál a fő cél az volt, hogy egy kompetens és egyben felelős európai szervezet jöjjön létre, amely képes a megfelelő szakmai hozzáértéssel, az alapelvekhez ragaszkodva és egyben rugalmas módon kezelni a mindannyiunkat érzékenyen érintő emberi jogi ügyeket. Ez a fő kérdés most a Keretprogram összeállítása során is: elérni, hogy az alapcélokat és feladatokat soha nem tévesztve szem elől az Ügynökség képes legyen az aktuális, azonnali megoldásra váró kérdésekre is reagálni.

 A jelentéstevő ezért úgy igyekezett összeállítani a Parlament véleményét, hogy az egyszerre tegyen eleget e két szempontnak. Ezen igyekezetében Gál Kinga néppárti témafelelősként segítette a munkát. A képviselő asszony egyetért a jelentéstevővel abban, hogy a „kívánságlistának” nem szabad a végtelenbe nyúlnia. A Parlament módosító indítványai olyan elemekkel egészítik ki az eredeti szöveget, amelyek az emberi jogok egységes és oszthatatlan voltára, az európai alapértékek érvényesülésére, a nemzetközi emberi jogi egyezmények betartására vonatkoznak.

 Gál Kinga külön örömét fejezte ki, hogy ezek között szerepel az eredeti felsorolásból kimaradt nyelvi kisebbségek vagy a hagyományos nemzeti kisebbségek ügye, amely nem sorolható egyértelműen a diszkrimináció ernyője alá, hiszen ennél sokkal összetettebb és sajátosabb kérdésről van szó. Az új tagállamok csatlakozásával ez különösen égető problémává vált, vissza-visszaköszön a politikai naprendről és a mindennapok valóságából egyaránt. Az új tagállamok vonatkozásában például léteztek az emberi jogi normák számonkérésének eszközei, az úgynevezett koppenhágai politikai kritériumok. A csatlakozás után azonban elmaradt ez a figyelemmel követés és a helyét nem tölti be ma sem hasonló nyomonkövetési mechanizmus. Az akkor megválaszolatlan kérdések azonban nem tűntek el maguktól. A közeljövőben viszont sokat segíthet, ha az Ügynökség napirenden tartja a kérdést.

 A képviselő asszony szerint fontos az a rugalmassági záradék is, amely lehetővé teszi a felsorolt kompetenciakörökön túl, hogy az Ügynökség váratlanul felmerülő, sürgős megoldást igénylő emberjogi kérdésekkel, azt érintő helyzetek értékelésével is foglalkozhasson, a Tanács, a Bizottság vagy a Parlament kérésére. 

 Beszéde végén Gál Kinga kiemelte: „Ez az intézmény csak akkor lehet hiteles, ha hasznosítja az eddig Európában felhalmozott tudást és tapasztalatot az emberi jogok védelme és előmozdítása terén. Így elengedhetetlen például az Európai Tanáccsal való együttműködés. Mindannyiunk érdeke, hogy az Ügynökéggel ne egy újabb “papír tigris” jöjjön létre, hanem egy olyan szerv, amely valóban képes hatékonyan vizsgálni az emberjogi kérdéseket az Unióban, megalapozott és megbízható módon támogatva a döntéshozó intézményeket. Reméljük, hogy az Emberjogi Karta ünnepélyes kihirdetése mellett az Európai Alapjogi Ügynökség jelképezheti az érem másik oldalát: az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét és előmozdítását az uniós gyakorlatban”.