Szerbia: kérdés a Bizottsághoz a nemzeti tanácsokról szóló törvényről
2014. 03. 13.
Írásbeli választ igénylő kérdés: E-000672/2014
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 117. cikke
Kinga Gál (PPE) és György Schöpflin (PPE)
Tárgy: Szerbia csatlakozása és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme
2014. január 16-án, öt nappal azelőtt, hogy az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, a szerb alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény számos rendelkezését. Ezek az intézkedések a kollektív kisebbségi jogok részei voltak, amelyek előnyeit a vajdasági nemzeti kisebbségi tanácsok több évig élvezték.
Mit tervez a Bizottság tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szerb alkotmánybíróság január 16-i döntését követően a kisebbségi jogok jelenlegi szintje nem fognak változtatni?
Mi az álláspontja a Bizottságnak azokkal a jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatban, amelyek a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és más nemzeti kisebbségi tanácsok éveken át megillető kollektív kisebbségi jogok részét képezték, és amelyeket most a szerb alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánított?
Szorosan figyelemmel fogja-e kísérni a Bizottság a szerbiai eseményeket a csatlakozási tárgyalások során? Továbbá milyen eszközök állnak a Bizottság rendelkezésére annak biztosítására, hogy a csatlakozási tárgyalások befejeztéig figyelemmel kísérik a kisebbségi jogokat, és hogy a jogilag megalapozott szerbiai kisebbségi jogokat a gyakorlatban is tiszteletben tartják?
Štefan Füle válasza
a Bizottság nevében
Az Európai Bizottság szorosan nyomon követi a Szerbiában élő kisebbségek védelmét, így a Vajdaságban élő magyar kisebbség helyzetét is. A Szerbiáról szóló 2013. évi eredményjelentésben[1]a Bizottság úgy értékelte, hogy a kisebbségek védelmét biztosító jogi keret kialakításra került, és azt általában tiszteletben tartják, de a szabályozás Szerbia-szerte történő egységes végrehajtását teljes mértékben biztosítani kell, különösen az oktatás, a nyelvhasználat, a médiához való hozzáférés és a kisebbségi nyelveken biztosított vallási szolgáltatások terén. A Bizottság rendszeres kapcsolatot ápol a Szerbiában élő magyar kisebbség, köztük a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, akikkel nemrégiben a jogállamiság szakértői értékelése kapcsán jött létre találkozó.
A Bizottság nem foglal állást egyedi bírósági döntésekkel kapcsolatban. A Bizottság elvárja a szerb hatóságoktól, hogy a nemzeti jogszabályokban biztosítsák a megfelelő nyomon követést, emellett folytassanak szoros együttműködést valamennyi érdekelt féllel, köztük a nemzeti kisebbségi tanácsokkal az új jogi szabályozásnak a döntés kihirdetését követő előkészítése során.
A Tanács által 2013 decemberében elfogadott tárgyalási kerettel összhangban a Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi a Szerbiában élő kisebbségek helyzetét, és arra ösztönzi Szerbiát, hogy a csatlakozási folyamat során mindvégig törekedjen a kisebbségek helyzetének javítására, például célzott pénzügyi támogatás biztosítása által. A Bizottság az üggyel kapcsolatban az elért eredményekről szóló következő jelentésében számol be, amely 2014 októberében jelenik majd meg.