Románia és Bulgária csatlakozásának aktuális kérdései

"Tisztelt Elnök! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Jelenlévők!
Amikor arról döntenek, hogy felhatalmazásukat adják-e a román és a bulgár csatlakozáshoz, gondoljanak arra is, hogy mit jelent döntésünk. Amikor IGENT mondok egy európai normákat és gyakorlatot teljesíteni és alkalmazni tudó Románia felvételére, csak úgy tudom megtenni, hogy felhívom a figyelmet annak fontosságára, hogy szeptemberben újra legyen lehetőségünk megnézni a vállalások teljesülését.

Románia nagy változáson ment át az elmúlt tizenöt évben. Egy elmaradott, a szó szoros értelmében sötétbe burkolózott, helyenként középkori állapotokat mutató ország egy kemény diktatúra után rövid idő alatt NATO taggá, EU tagjelölt állammá vált. Ugyanakkor a sikereken kívül megoldatlan kérdések is terhelik az átmenetet. Magyar képviselőként ki kell emelnem a Románia által a környezetvédelem területén kért átmeneti mentességek sorát, köztük olyanokat, amelyek közvetlen módon befolyásolják Magyarország természeti adottságainak állapotát. Érzékeny, megoldatlan témák a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlensége mellett az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás, az állami magyar egyetem ügye, a csángók kulturális jogai, a magyarság (és Székelyföld) autonómia törekvései, a nemzetközi intézmények által is kritizált választási törvénykezés kisebbségi szervezeteket diszkrimináló előírásai. A nyugat-európai példák azt mutatják: létezik európai gyakorlat ezen kérdések megoldására.

Történelmi ez a pillanat Románia polgárainak és a számomra különösen fontos erdélyi magyarságnak Hiszem, hogy a másfél milliós őshonos magyar kisebbséget a csatlakozás erősítheti jövőképének alakításában, és esély lehet az önigazgatás, az autonómia és a saját lábon való megállás elérésére.

Azzal, hogy mi itt igent mondunk a csatlakozási szerződés aláírására, egy lehetőséget adunk Romániának. Éppen emiatt a hangsúlyt a csatlakozási szerződés aláírása és a tényleges csatlakozás közötti periódus szigorú figyelemmel követésére helyezném. Egy párhuzamot vonva: az Európa Tanács 1993-ban teljes jogú taggá fogadta Romániát, valljuk be őszintén: nem minden vállalást sikerült teljesíteni. A védzáradéknak választ kell adnia hasonló esetre is.

Ebben a folyamatban az Európai Parlamentnek szerepe kell legyen, hogy a tényleges csatlakozás napjára megnyugodhassunk kétségeink felől.
A feladat nem egyszerű! Több mint hat hónapos munkám az Európai Parlamentben világossá tette számomra, hogy a jövendőbeli Románia képe, az ott élő magyarságét beleértve, sok mindenben rajtunk is múlik.

Legyünk határozottak a számonkérésben még akkor is, ha a mindenkori kormányok delegációi mást kívánnának, hiszen a problémák elfedése a tagállamok lakossága felé demoralizáló hatású lenne, amely az Unió hanyatlását vonná maga után, nem utolsó sorban Románia lakosságának is csak az lehet érdeke, hogy nyertese legyen ennek a csatlakozásnak – hogy a mostani egyértelmű igen szavazatom a jövőben is védhető legyen."