Kisebbségvédelem

Nem védi meg Brüsszel a nemzeti kisebbségeket

2020. 11. 13.

Bőven van még tennivaló az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén az Európai Unióban – derült ki a Minority SafePack kezdeményezésről tartott budapesti konferencián. Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint ezen a téren is kettős mércét alkalmaz Brüsszel a tagállamokkal szemben.

Minority SafePack mint a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítési eszköze címmel rendezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutató Intézete (EUstrat) pénteken. Az eseményt a járványhelyzet miatt az interneten lehetett követni. A Minority SafePack egy európai polgári kezdeményezés, amelynek célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére létrejöjjön egy uniós jogi standard, a közösségek helyzete ne csak az adott tagállamtól függjön.

Ez az ötödik olyan polgári kezdeményezés, amely sikerrel járt, azaz a szervezők legalább hét ország egymillió állampolgárának támogatását megszerezték.

Októberben megtartották az első meghallgatást az Európai Parlamentben (EP), decemberben vitát rendeznek és ezt követően egy határozati javaslatról szavaznak, januárban pedig az Európai Bizottságnak (EB) érdemben reagálnia kell az előterjesztésékre és el kell döntenie, indít-e jogalkotási folyamatot.

A konferencián Navracsics Tibor volt uniós biztos, egykori igazságügyi és külügyminiszter, a kutatóintézet vezetője hangsúlyozta, a Minority SafePack új fejezetet nyitott az európai integráció történetében, hiszen sikerével végre megjelent az európai belpolitika radarján a nemzeti kisebbségek témája.

Vizi Balázs, az NKE tanszékvezetője felidézte az uniós integráció főbb állomásait és rámutatott, hogy máig nincs konszenzus a tagállamok közt a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódról. Mint mondta, nem csak a jogszabályi hézagok kitöltésére van szükség, hanem nemzetközi összefogásra is nagy szükség van.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság rendre nem foglalkozik a nemzeti kisebbségeket ért jogsértésekkel. Mint mondta, a kisebbségvédelem helyzete tagországonként nagyon eltérő képet mutat, ezen akarnak változtatni a Minority SafePack kezdeményezői. Vincze szerint szükség van standardokra, amelyek minden nemzeti kisebbség számára biztosítják a jogi kereteke.

Az erdélyi képviselő emlékeztetett, hogy míg az EU nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek kérdésével, addig az Európa Tanácsnak két jogi eszköze is van, a Kisebbségvédelmi keretegyezmény és A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, ám a tapasztalat az, hogy egyrészt ezeket nem minden ország ratifikálta, másrészt pedig nem követik szankciók a be nem tartásukat.

Hangsúlyozta, az EU intézményrendszere jelenleg semmilyen védelmet sem nyújt az európai őshonos nemzeti kisebbségeknek nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez, noha ezek olyan alapértékek, amelyeket a Lisszaboni Szerződés is megállapított – ebben a megállapításban azonban ki is merülnek a jogforrások.

Vincze arra a kettős mércére is rámutatott, hogy míg a Koppenhágai Kritériumokra hivatkozva elvárják a kisebbségek védelmét a csatlakozó országoktól, a tagállamoktól már nem.

A probléma pedig sokakat érint, mint mondta, ötvenmillióra becsülök a nemzeti kisebbségi csoportokhoz tartozók számát az unióban.

A jogsértés, a diszkrimináció több égbekiáltó esetét is felidézte Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az EP Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportjának társelnöke.

Emlékeztetett Malina Hedvig megoldatlan esetére, a marosvásárhelyi orvosi egyetem kálváriájára, a „kollektív bűnösség fel-felbukkanó rémképére”, az úz-völgyi katonatemető ügyére, a szerzett jogok önkényes megvonására – azaz a határon túli magyarság tapasztalataira a környező országokban.

Gál Kinga emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság az ilyen esetekben mindig arra hivatkozik, hogy tagállami hatáskörről van szó, nem tud mit tenni.

A „tagállami hatáskör aranyköde” azonban, mint mondta, láthatóan csak egyes kivételezett kormányoknak jár, 2010 után ugyanis megtapasztalta hazánk, hogy az EB bármilyen, kompetenciájába nem tartozó kérdésbe is beleszólt és bírálta Magyarországot. Ha arról van szó, milyen ügyek verik ki a biztosítékot az EB-nél, a nemzeti kisebbségek elleni jogsértések utolsóak a sorban – mutatott rá.

Gál felidézte, hogy a munkacsoporthoz érkező információk alapján Nyugat-Európában is komoly nehézségekbe ütköznek a regionális nyelveket beszélők, vagy a magukat nemzeti kisebbséghez sorolók, ám beszédes, hogy minden harmadik ülésükön olyan ügyek kerülnek elő, amelyek a határon túli magyarokat érintik.

Forrás: Magyar Hírlap