Magyarországról szóló vita az Európai Parlamentben

A vita (valószínű a késői időpontra tekintettel) viszonylag gyér érdeklődés mellett, kb. 50 képviselő jelenlétében zajlott le. A napirendi ponthoz, valamilyen formában, 14 magyar EP-képviselő hozzászólt. Számos ún. kék kártyás (a képviselők által egymáshoz intézett) kérdés is elhangzott.
 
A vita témáját csak részben adták a magyar kormány egyes konkrét lépései (elsősorban a média helyzete, a reklámadó, a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyek kerültek elő). Több felszólaló (S&D, ALDE, Zöldek európai parlamenti csoportjából) is kiemelte, hogy a vita valójában nem (csak) Magyarországról szól, hanem egy általános európai kérdésről.
 
Az Európai Tanács nevében Benedetto della Vedova külügyi államtitkár bevezetőjében aláhúzta: a Tanács tisztában van egyes EP képviselők aggodalmaival, de ezeket a kérdéseket a Tanács nem vitatta meg részleteiben, és nem merült fel semmilyen olyan eljárás megindítása, amiben a Tanácsnak is szerepe lenne. Az alapjogok betartása az EU egyik alapvető eleme, amit az EP is oszt; ezeket az alapszerződések, az EU Alapjogi Charta és a tagállamok alkotmányos hagyományai tartalmazzák. Betartásukon közösen kell munkálkodni.
 
Magyarország kapcsán a Bizottság nevében felszólaló Martine Reicherts igazságügyi és alapjogi biztos aláhúzta: a Magyarország és Norvégia közti, egyes civil szervezetek támogatásával kapcsolatos vita az Európai Bizottság jelenlegi információi szerint nem érint közösségi jogot, illetve az uniós források kezelését; továbbá nem veszélyezteti a jogállamiságot védő nemzeti szintű mechanizmusok vagy az igazságszolgáltatás működését. Az érintett civil szervezeteknek lehetőségük van fellebbezni. A Bizottság természetesen figyeli a folyamatot és ösztönzi a tárgyalásos megoldást a felek közt.
A médiatörvénykapcsán a Bizottság 2011-es kifogásait követően megtörténtek a szükséges módosítások, az jelenleg összhangban van az uniós joggal.
 
Az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatos bírósági ítélet (2014. április 8.) nyomán a magyar hatóságok megegyeztek az érintett ombudsmannal, ezért a Bizottság lezárta az eljárást, ugyanakkor a reklámadót jelenleg is vizsgálják.
 
Az EFDD (euroszkeptikus parlamenti csoport) nevében Ignazio Corrao olasz képviselő úgy vélte: Magyarország esete azt jelzi, hogy az EU nem valódi arcát mutatja a polgárok felé, valójában csak a piaccal törődik és nem az emberek jogaival. Szerinte a magyar kormány gyakran korlátozta a sajtószabadságot, a bíróságokat. Eközben az EU nem veszi komolyan az emberi jogokat, csak homokba dugja a fejét; nem a valódi kihívásokkal foglalkozik. Az alapjogokat be nem tartókkal szemben zéró toleranciát kell mutatni.
 
Gál Kinga kék kártyás kérdésében arról érdeklődött: tudja-e a felszólaló, hogy a Bizottság hivatalos igazságügyi tábláján 6 ponttal nőtt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének mérőszáma, miközben az igazságszolgáltatásba vetett bizalom tekintetében Franciaország mellett szerepe? Ezek a tények.
 
Gál Kinga szerint érdekes a liberális és keresztény-demokráciáról kialakult vita is, ezt tényleg lehetne folytatni szélesebb spektrumban. Ehelyett – noha mindenki általános szempontokra hivatkozik – semmilyen más országról nem beszél, csak Magyarországról. Hozzátette: ítéleteket mondtak ki, miszerint vége a jogállamiságnak, közben egyetlen konkrét jogsértést sem tudtak jelezni, ahogy ez már a Tavares-jelentés tárgyalásakor sem sikerült. Gál Kinga megjegyezte továbbá, fogadják el, hogy egy demokratikus választáson a magyar polgárok fölényesen támogatták ezt a kormány, és akaratuk ellenére ne védjék meg a magyar embereket.

A két felszólalásról készült felvételeket az oldalt található kapcsolódó videókban tekinthetik meg.