Kisebbségvédelem

Kérdés a Bizottsághoz a kárpátaljai fenyegetések tárgyában

2021. 02. 09.

A FIDESZ és az RMDSZ európai parlamenti képviselői közös levélben fordultak a Bizottsághoz a kárpátaljai magyarokat és bejegyzett intézményeiket ért komoly fenyegetések tárgyában. A Bizottsághoz intézett két kérdést és Josep Borrell alelnök válaszát alább olvashatják.

Elsőbbségi, írásbeli választ igénylő kérdés P-006618/2020

a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára

Andrea Bocskor (PPE), Andor Deli (PPE), Tamás Deutsch (PPE), Kinga Gál (PPE), Enikő Győri (PPE), András Gyürk (PPE), Balázs Hidvéghi (PPE), György Hölvényi (PPE), Lívia Járóka (PPE), Ádám Kósa (PPE), Edina Tóth (PPE), László Trócsányi(PPE), Loránt Vincze (PPE), Iuliu Winkler (PPE)

Tárgy:          Példa nélküli intézkedések az ukrajnai magyarok ellen

November 30-án összehangolt bűnüldözési intézkedésekre került sor ukrajnai magyar szervezetekkel szemben. A Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több tucat fegyveres kommandósa házkutatás céljából megszállta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és a Verhovna Rada volt tagja lakását, valamint a Magyar Párt és a karitatív alapítványok irodáit. A házkutatási parancs koholt politikai vádakon alapult, ami sérti a magyar kisebbség jogait. E biztonsági művelet célja az volt, hogy ellehetetlenítse a magyar kisebbség tevékenységeit, és megfélemlítse az ukrajnai magyarságot és vezetőiket.

2017 óta szisztematikusan zajlik a kisebbségi jogok megsértése (amely az oktatásról szóló törvénnyel és az ukrán állami nyelvről szóló törvénnyel kezdődött), a magyarok elleni gyűlöletbeszéd a médiában, sorozatosak a gyűlölet-bűncselekmények, a felvonulások, a nacionalista félkatonai csoportok és a Mirotvorec weboldal provokációi, végül pedig a Magyar Párt székhelye elleni bombatámadás és gyújtogatás. A lista túl hosszú ahhoz, hogy mindent felsoroljunk.

1.    Mikor jár el a Bizottság, és töri meg a hallgatást ezekről az esetekről, amelyek a nemzeti kisebbség létét fenyegetik?

2.    Mit fog tenni az alelnök/főképviselő annak érdekében, hogy megelőzze az ilyen megfélemlítő intézkedések megismétlődését?

………………………….

P-006618/2020

Josep Borrell főképviselő/alelnök válasza

az Európai Bizottság nevében

(9.2.2021)

Az emberi jogoknak az EU külső tevékenységei keretében való előmozdítása és megszilárdítása a Lisszaboni Szerződésből fakadó kötelezettség, és az EU elítél minden emberi jogi jogsértést, függetlenül attól, hogy a világon hol fordul elő, és felszólítja az összes államot, hogy az alkalmazandó nemzetközi normákkal és standardokkal összhangban tartsák tiszteletben, védjék meg és juttassák érvényre a kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogait, legyen szó nemzeti, etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekről. Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által már gyakorolt jogok tiszteletben tartását, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát és a sokféleség tiszteletben tartását, amint azt az ENSZ és az Európa Tanács egyezményei és a kapcsolódó jegyzőkönyvek is rögzítik. Az EU következetesen hangsúlyozza ezt az üzenetet az ukrán partnerekkel folytatott különböző kétoldalú kapcsolatokban, és a jövőben is így fog tenni. Ennek keretében az EU fel is szólítja Ukrajnát, hogy szorosan működjön együtt Magyarországgal annak érdekében, hogy a közös európai értékeken és elveken, valamint a nemzetközi kötelezettségek és kötelezettségvállalások tiszteletben tartásán alapuló, kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

A legutóbbi EU-Ukrajna csúcstalálkozón mindkét fél vezetői megerősítették elkötelezettségüket a demokrácia, a jogállamiság, a nemzetközi jog és az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – közös értékei mellett, és ezt minden bizonnyal megfelelő intézkedések követik majd[1]. Ezt a megközelítést a csúcstalálkozót követően a főképviselő/alelnök, valamint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által Ukrajna miniszterelnökével folytatott konferenciabeszélgetés során ismét megerősítették[2]. Az EU továbbra is aktívan védelmezi és előmozdítja ezeket az elveket, ami a tisztelt képviselők által említett aggasztó fejlemények miatt egyre fontosabb.


[1]A 2020. október 6-i 22. EU-Ukrajna csúcstalálkozót követő közös nyilatkozat, https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_20_1849

[2] https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/news_corner/news/ukraine-high-representativevice-president-josep-borrell-and-commissioner-oliv%C3%A9r_en