Határokon átnyúló kiállás Boldoghy Olivér mellett

Az Európai Parlament ún. egyperces felszólalásai során Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő kijelentette: "a jogfosztás ezen módja ellene megy a közösségi bizalomnak és a szlovák alkotmánynak is". A "súlyos lépés az egész kisebbségi magyar közösséget rendszeresen érő megfélemlítések részeként tudható be" – tette hozzá.

Bauer Edit felvidéki képviselő úgy vélte: a szlovák törvény már európai problémává vált, mert az alapszabadságok korlátozásához is vezet. A néppárti politikus szerint az eset az abszurditás határát súrolja és nem egyeztethető össze a szabadság, biztonság és igazságosság térségének építésével. Mészáros Alajos beszédében kiemelte: számos területen ma már az Unió egységes, "a kettős állampolgárságot illetően mégis megengedi, hogy ez a téma kikezdje egységét és presztízsét". "Intézményeinktől elvárjuk, tegyenek annak érdekében, hogy az EU-n belüli többszörös állampolgárság ne hozhassa hátrányos helyzetbe a polgárokat" – fogalmazott.

Tőkés László EP-alelnök tűrhetetlennek és tarthatatlannak nevezte, hogy Boldoghyt "magyar önazonosságának nyílt vállalása miatt" fosztják meg állampolgárságától. Sógor Csaba úgy vélte, a nemzetek Európájában a nemzetek határai a legtöbb esetben nem esnek egybe az államok határaival, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez ne okozzon feszültségeketaz államok között.

A felszólalás teljes szövege alább olvasható:

"Tisztelt Elnök Úr, képviselőtársaim!

Egy megdöbbentő jelenségre szeretném felhívni a Parlament, a Tanács és a Bizottság figyelmét: Boldoghy Olivér szlovákiai magyar lakostól a napokban megvonták szlovák állampolgárságát csak azért, mert felvette egy másik uniós tagállamét, történetesen a magyart.

Ezzel Szlovákia azt üzeni, hogy egy uniós állam polgára, ha felveszi egy másik uniós állam állampolgárságát, értéktelenné, feleslegessé, nélkülözhetővé válik.

Használható-e a jogfosztás ezen módja szankcióként egy állampolgár ellen, aki születése óta életvitelszerűen él az ország területén, szülőföldjén(!), az állammal közjogi viszonyban áll és ott fizet adót. Így az sem mondható, hogy a személy megszakította volna kötődéseit az állam felé.

A jogfosztás ezen módja ellenébe megy a közösségi bizalomnak, de ugyanúgy a szlovák alkotmánynak is, miszerint senkit nem lehet akarata ellenére megfosztani szlovák állampolgárságától.

Ez állampolgári jogok elleni súlyos lépés, véleményem szerint része a kisebbségi közösséget rendszeresen érő megfélemlítésnek. Ennek üzente, hogy a magyarok másodrendű állampolgárok Szlovákiában.

Ez nem hagyható szó nélkül az európai porondon, hiszen az uniós szellemiség középpontjában az ember, az európai polgár, és annak jogainak és identitásának tisztelete áll."