Hajdú-Bihar megyei pedagógusok strasbourgi látogatása

"Az autóbuszos utazás idegenvezetője igen hasznos információkkal, ismeretekkel „bombázta” az utasokat, akik az osztrák autópályán megtudhatták: Ausztria hét tartományi szövetség állama, melynek fővárosa Bécs, a császárváros. Passau pedig arról híres, hogy Szent István felesége, Gizella ott van eltemetve. Szó volt még Linzről, Régensburgról, Münchenről, majd a csoport megérkezett németországi szálláshelyére, Kehl városába.

A nemzeti ünnepet viszont már Franciaországban, Strasbourgban, az elzászi régió központjában töltötték a vendégek. A szigorú beléptetés után az Európai Unió működéséről kapott tájékoztatást a csoport. Kiderült: az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa Brüsszelben ülésezik, míg az Európai Parlament négynapos plenáris ülésére havonta utazik az egész brüsszeli küldöttség (képviselők és asszisztenseik) Strasbourgba. A 2007-es bővítés után a képviselők létszáma 754 lett, akik különböző frakciókban dolgoznak. Legnagyobb az Európai Néppárt, Európai Demokraták Frakciója 277 fővel, melyhez a Fidesz 14 képviselője is tartozik. A magyar képviselők száma 22, ugyanis kettővel csökkent számuk a legutóbbi bővítés óta. Egyébként összesen 27 magyar nemzetiségű képviselő van az EP-ben: Romániából három, Szlovákiából pedig kettő. Az EP két és félévente rotációs alapon vált elnököt. A 14 alelnök közt tudhatjuk Surján László néppárti képviselőt, aki Tőkés Lászlót váltotta idén január 1-től, míg Szájer József a néppárti frakció alelnöke 2004 óta.

Az EP első roma képviselőjét a Fidesz adta Járóka Lívia személyében, mint ahogy az első siket képviselőt is, Kósa Ádámot. Utóbbiról tudni kell, hogy jeltolmácsa az elnökségre háttal foglal helyet a plenáris teremben, a képviselővel szemben. Az EP havi munkarendje úgy alakul, hogy egy hét a szakbizottsági üléseké, a másik a képviselőcsoportoké, míg a harmadik héten plenáris ülések vannak. Az úgynevezett külső parlamenti tevékenységek keretében van lehetőség a választókkal való találkozókra, illetve részt venni a hazai kampányban.

Kérdéseket is feltett a BH munkatársa, így az előző napokban megszületett hazánkat elmarasztaló Európai Tanács határozatával kapcsolatban, mely szerint 495 millió euró megvonásával büntetnék hazánkat az államháztartási deficit miatt. Az asszisztens elmondta: ez a szakterület nem hozzájuk tartozik, ám soha annyi támadás nem érte az EU részéről hazánkat, mint az elmúlt egy évben. A következő kérdés a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű kisebbségekre, jelesül a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarokra vonatkozott, s konklúzióként megfogalmazódott az, hogy az EU tétlenül nézi ezt. Erre elhangzott: működik egy kisebbségi munkacsoport, melynek elnöke Gál Kinga volt idén januárig, akinek meghívására érkezett Brüsszelbe Boldoghy Olivér, aki a magyar állampolgárság megszerzésével elveszítette szlovák állampolgárságát. De többek között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem – MOGYE – képviselőit és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – KMKSZ – elnökét, Kovács Miklóst, alelnökét, Brenzovics Lászlót is meghívta a képviselőasszony az EU fővárosába, ahol rajtuk keresztül a kisebbségek problémái nyilvánosságot kaptak.

A látogatócsoport körében megjelent Járóka Lívia, aki a tavalyi magyar EU-elnökség legnagyobb eredményének könyvelte el a romastratégia kidolgozását. A képviselőasszony nemcsak a romák érdekeiért áll ki, hanem a nők jogaiért is, hiszen mint mondta: a nőknek 14 hónapig kell dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanannyi pénzt kapjanak, mint a férfiak 12 havi munka után. Megtudták a jelenlévők, hogy nyugaton apasági szünet is jár, pl. szerda délutánonként a belga férfiak hazamehetnek munkahelyükről, mivel iskolai szünet van akkor. Az is igaz viszont, hogy Belgiumban 3 hónapig jár a szülési szabadság, utána bölcsődébe kell adni a csecsemőt. A képviselőnő megosztotta a jelenlévőkkel, hogy ő maga csütörtöki napon szült, s hétfőn már bizottsági ülésen volt jelentéstevő, tehát egyetlen napig sem volt szülési szabadságon.

A kedvezőtlen demográfiai irány-arány kapcsán elmondta: egyrészt társadalmunk egyre inkább elöregedik, másrészt 2050-re a népesség 40 százaléka roma lesz, tehát nagyon fontos az, hogy a munkaképes lakosság valóban dolgozzon. A romák felemelkedéséhez pedig az iskolán és a munkán át vezet az út – szögezte le.

A plenáris terem karzatán helyet foglalva, bepillantást nyerhettek a látogatók a parlament munkájába. A képviselői jelenlét hazai hasonlóságot mutatott: a Schmallenberg-vírus járványszerű terjedésére kb. harmincan voltak kíváncsiak, ám a szavazásra megtelt a terem.

Az uniós tagállamok zászlói előtti fotózás után strasbourgi városnézés következett. A Notre Dame Székesegyház, a Guttenberg-szobor, a jellegzetes fagerendás épületek megtekintése után sétahajózáson vettek részt a Rajnán.

16-án elzászi barangolás következett, elsőnek az Elzász védőszentje, Szent Odile tiszteletére emelt kolostor és templom bejárásával. A 65 ezer lakosú Colmar város nevezetességei után az elzászi borvidék szőlőültetvényei mellett jutott el a csoport Riquewihrbe, ahol a vidék legjelentősebb borászatában borkóstolón vettek részt.

Hazafelé megálltak Mozart szülővárosában, az Alpok kapujában, Salzburgban, majd vasárnap reggelre értek vissza Földesre.

Köszönet ezért az igen tartalmas, élménydús szakmai útért és kirándulásért Képviselő Asszonynak!"

Nyírő Gizella beszámolója