Rendezvények

Gál Kinga előadott a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján

Gál Kinga előadott a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján

2011. 11. 25.

A nemzetközi konferencián előadást tartott Gál Kinga Európai Parlamenti képviselő, Alan Phillips kisebbségi jogi szakértő, a Minority Rights Group International korábbi igazgatója, Tove Malloy, a European Center for Minority Issues igazgatója, Sergiu Constantin, az Institute for Minority Rights, European Academy of Bolzano kutatója, valamint Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézet kutatója. A konferenciát Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes nyitotta meg.

A Kutatóintézet a Magyarság Házában, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül működik. Alapfeladata, hogy a kormányzat munkáját tudományos kutatásokkal támogassa, elméleti keretet és háttéranyagokat biztosítson a nemzetpolitika működtetőinek. A konferencia bevezetőjében Kántor Zoltán igazgató elmondta: „az új intézet egy olyan háttérintézmény, amely tudományos sztenderdek szerint működik majd, és legfőbb célja, hogy tanácsokat fogalmazzon meg a nemzetpolitika alakítói számára.”

Gál Kinga, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy „minden jog annyit ér, és annyi marad belőle, amennyit ki lehet kényszeríteni és be lehet tartatni belőle.” A képviselő szerint Európa ezen felén még nem vagyunk elég tudatosak jogaink érvényesítésében, így ezek tudatosításáért fel kell lépni, információval kell ellátni a közösségeket jogaikat illetően. Az EP-képviselő ismertette a jogsegély nemzetközi politikai és jogi eszközeit, kitérve az Európai Parlament, illetve az Unió, továbbá a luxembourgi és strasbourgi bíróság adta lehetőségekre és azok korlátaira. „Gyakorlatilag nagyon kevés a lehetőség, kicsi a mezsgye, ahol lépni lehet, de azon viszont el kell indulni, illetve tovább kell haladni” – fogalmazott. A parlamenti képviselő egy kárpát-medencei jogsegély hálózat felállítását szorgalmazta, és zárszavában az általa készített „Világraszóló Magyarok – trianoni múlt, schengeni jövő” című parlamenti kiállítás anyagát felajánlotta az Intézet, illetve a Magyarság Háza számára.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében mérföldkőnek nevezte a kutatóintézet létrehozását, amelynek funkciója hármas: tudományos kutatóintézetként támogatja a politikai döntéshozókat, jogvédő központként a jogsérelmet elszenvedett magyarokért lép fel, éljenek bármely pontján a világnak, végül pedig kulturális fórumként a magyarság értékeit mutatja majd be a világnak. A kereszténydemokrata politikus elmondta: a kormány nem tudja elfogadni, hogy ami Európában mindenütt természetes emberi jog, azt a magyarok esetében korlátozzák, illetve visszautasítja, hogy bárki másodrangú állampolgárként kezelje a magyarokat lakóhely szerinti országában. A szlovák nyelvtörvény, Sólyom László volt köztársasági elnök Szlovákiába történő beutazásának megtagadása vagy éppen Boldoghy Olivér szlovák állampolgárságától való megfosztása, nem pusztán magyar nemzeti sérelmek, hanem az egyetemes emberi jogi sérelmek – érvelt a politikus. A politikus szerint ezeken a területeken is fel kell lépnie majd az Intézetnek.

A konferencia délutáni paneljének főszereplői olyan külhoni civil vagy önkormányzati kezdeményezésekről számoltak be, amelyek mind-mind a kisebbségi jogok többségi állam általi be nem tartására hívják fel a figyelmet, tudatosságra nevelik, illetve információkkal és stratégiákkal látják a kisebbségben élő magyar közösség tagjait. Az előadásokból az látható, hogy végre éledezik egy jogaira egyre jobban odafigyelő kisebbségi civil(!) elit, amely a jövőben képes lehet arra, hogy tudatosabbá tegye a határon túl élő magyar közösségek tagjait. A megfélemlítés politikája még sok helyen működik a többségi társadalmak részéről. Ennek visszafordítása érdekében égető szükség van arra, hogy a közösségek tagjai felismerjék és elmondják, illetve el merjék mondani, hogy „nekem ehhez jogom van”. A civil erő hiányában a politikum csapdájába eshetnek a közösségek. Ezért is olyan fontos az alulról jövő kezdeményezések bemutatása és azok terjesztése.

A konferencia végén Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár összegezte az elhangzottakat, melyben hangsúlyozta, hogy hatalmas lehetőséget rejt magában, ha nemzetközi szervezetek, Magyarország és a külhoni magyar szervezetek együtt: civilek, kutatók és politikusok közösen, egy irányba mozdulnak el a jogvédelem területén.