A családbarát politika a jövőbe való befektetés

– A családbarát kezdeményezésekbe és politikákba való befektetés, a jövőbe való befektetés. Ezt a demográfiai kihívást saját erőforrásainkra támaszkodva, saját tartalékainkat mozgósítva kell megoldanunk – jelentette ki Gál Kinga, európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke az Európai Régiók Bizottsága néppárti csoportja Demográfiai változások és társadalmaink újjászületése című tanácskozásának megnyitóján, a Magyar Országgyűlés felsőházi termében. Gál Kinga beszédét az alábbiakban adjuk közre.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm a meghívásukat, és kifejezetten örvendek, hogy kihelyezett ülésük helyszínéül Budapestet választották, és így a magyar Parlament épületében szólhatok Önökhöz. Ezen falak között beszélni mindig felemelő és egyben kihívással teli. E patinás falak fegyelmet és felelősséget parancsolnak az itt beszélőre. Még inkább igaznak érzem ezt most, amikor olyan fontos témákról beszélgetünk, keressük a jövőbe vezető utat, mint a demográfia és a családpolitika.

Szeretnék gratulálni a Régiók Bizottsága néppárti frakciójának, hogy konferenciáján egy ennyire aktuális, és talán mindennél fontosabb kérdést is napirendjére tűzött. Európában számos kihívással küzdünk – migrációs válság, biztonságpolitikai kérdések, környezetvédelmi kérdések, emberi jogi kérdések, kisebbségi jogi kérdések, stb. –, ezektől hangosak a folyosók a közösségi intézményekben is. Ugyanakkor – a talán legégetőbb – demográfiai válság nem kap akkora figyelmet, mint amennyit érdemelne.

A mai beszédemre készülve az a gondolat fogalmazódott meg bennem elsőként, hogy demográfiai telet élünk. Európa öregszik. Európa népessége fogy. Európa gyengül. Éppen ezért mindennél fontosabb beszélni a demográfiai kihívásokról és társadalmaink átalakulásáról. A számok azt mutatják, hogy Európa vesztésre áll a népesedési versenyben. Egyre kevesebb házasságból, egyre kevesebb gyermek születik a tagországok nagyrészében. Az egyre alacsonyabb születési számok negatívan hatnak a tagállamok munkaerőpiacára, egészségügyi- és nyugdíjrendszereire is – sok más mellett. Az egyre öregedő és átalakuló társadalmainkban pedig újfajta kihívások jelennek majd meg a közeljövőben. A riasztó demográfiai előrejelzéseknek – amely adatokat most nem tisztem ismertetni – egyik lehetséges oka a családmodellek drámai átalakulása, a családok válsága, ahogy erről számos demográfus is beszél. Éppen ezért én is erre összpontosítanék a továbbiakban.

Az elöregedő társadalom, az alacsony születési ráta naponta hallott problémák európaszerte, amelyekkel szembe kell néznünk. A helyzetet pedig csak rontja az az általános értékválság, amelyben európai társadalmaink leledzenek. Relatívvá váltak olyan biztosnak és megkérdőjelezhetetlennek hitt értékek, fogódzók, mint a család, hit, egymás segítése, egymás iránti felelősség vagy egymás iránti tisztelet. Úgy gondolom, hogy az Európai Néppárt pártcsaládjába tartozó döntéshozóknak és politikusoknak nagyobb a felelősségük, mint valaha abban, hogy ezekre az értékekre újra ráirányítsuk a figyelmet, ezáltal biztos alapokra helyezve a jövőt. Szent II. János Pál Pápa családokról szóló enciklikájában így hívta fel erre a figyelmet: „A közhatalom legyen meggyőződve arról, hogy a családban van a polgári közjó nélkülözhetetlen kincse, ezért amennyire csak képes rá, adja meg a családoknak mindazt a gazdasági, társadalmi, oktatási, politikai és kulturális segítséget, amelyre az rászorul, annak érdekében, hogy minden feladatát teljesíteni tudja.”

A társadalom legalapvetőbb élő sejtje a család, és ilyenkor a családra a szó tág értelmében gondolok, nevelő és nevelt közösségeként értem. Egy erős társadalom csak erős, stabil, hivatásuk és történelmi küldetésük tudatában lévő családokból épülhet fel. A jelen történelmi helyzetben, melyben a család ma él, a fény és a sötétség egyaránt jelen van. Szent II. János Pál Pápa így fogalmazott: „A család eleven és rendezett szálakkal kapcsolódik a társadalomhoz, amelynek alapját képezi, hiszen szüntelenül táplálja az élet szolgálata által. A társadalom tagjai a családban születnek, és a családban kapják meg a szociális erények első iskoláját. Ezek az erények pedig a társadalom életének és fejlődésének lelkét jelentik.” A család összetartó erő, közösség, a valahová tartozás oly fontos érzését biztosítja. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a családok védelme megkerülhetetlen és elengedhetetlen eszköze a demográfiai problémák megoldásának, leküzdésének. Enélkül az egyénközpontú gondolkodás kerül a középpontba, amely nem szolgálja a társadalmaink, közösségeink erősítését.

A családbarát kezdeményezésekbe és politikákba való befektetés, a jövőbe való befektetés. Ezt a demográfiai kihívást saját erőforrásainkra támaszkodva, saját tartalékainkat mozgósítva kell megoldanunk. Minden olyan intézkedés támogatandó, amely növeli a gyermekvállalási hajlandóságot, javítja a gyermekek jólétét, biztosítja megfelelő oktatásukat és fejlődésüket. Igaz ez úgy helyi, önkormányzati és regionális szinten, mint a nemzeti és EU-s szinten is. A negatív demográfiai trendek megfordítását csak összefogással lehet elérni, ha vonzóvá tesszük, akár kifizetődővé konkrét és átvitt értelemben egyaránt a gyermekvállalást európaszerte.

Úgy vélem, hogy a változtatáshoz nem elég az, hogy a kormányzati szint lépéseket tegyen, ennek a támogatási kedvnek – a család megbecsülésének – át kell itatnia az egész társadalmat. Így a kormányzati szerepkör mellé további két szektornak, a privát szektornak  és a nem kormányzati (civil) szektornak is meg kell mozdulnia a közös cél érdekében. E két további szint ösztönzésére persze a kormányok is sok mindent tehetnek. Amennyiben a három szereplő, három szinten, együttesen mozdul meg a közös cél érdekében, akkor az az ország sikeres lehet a jövőben. (magyar példa: Három Királyfi – Három Királylány mozgalom családbarát cége díj nagyon menő lett).

Ehhez konkrét lépések segíthetnek, amelyek sok esetben a régiók szintjén vagy akár önkormányzati szinten kezdeményezhetők, mint a rászoruló gyermekek ingyenes meleg étkeztetése napi egyszer, vakációban is, vagy ingyenes szociális táboroztatása nyaranta a gyermekeknek, vagy az ingyentankönyv biztosítása. A gyermekvállalás melletti munkavállalás támogatása, egyetemistáknak járó családi támogatás, családi adókedvezmény bevezetése és folyamatos növelése, a gyermekszületési  támogatások emelése és támogatásban részesülés idejének ismételt meghosszabbítása, otthonteremtési kedvezmények a jelzáloghitel, illetve a diákhitel adósságának átvállalása a kormány által – gyermekszámtól függően, bölcsőde-fejlesztés, pótszabadságok apák számára, mind konkrét lépések lehetnek az európai demográfiai tavasz felé.

A fenti példák ma a jól bevált gyakorlat részei Magyarországon.  A magyar kormány a családok megerősítésétől, a gyermekvállalás támogatásától remélt népesedési fordulatra akarja alapozni a nemzet jövőjét. Ha a magyar demográfiai modell sikeres lesz, az jó és vonzó példa lehet a fogyatkozó és öregedő Európa számára is, s akkor előbb-utóbb kedvezővé, barátságossá válhat az uralkodó szélirány is. A gyermekvédelemben felhasznált pénzek nem kiadások és költségek, hanem befektetések, amelyek a jövőben fognak megtérülni.

Az Európai Néppárt ezen elvek mentén fogadta el 2015 januárjában családpolitikai stratégiáját. A „Prosperáló családok prosperáló Európáért avagy ami a családnak jó, az Európának is jó” című dokumentum pontosan megfogalmazza a jelen kihívásokat, amelyekkel a családok szembesülnek és konkrét irányvonalakat fogalmaz meg a teendőkről. Kimondja, hogy minden szinten át kell tekinteni és újra kell gondolni a már létező politikákat. Kiemeli, hogy a jól működő család a társadalom túlélésének és stabilitásának kulcsa: védi az egyént és megerősíti a társadalom egészét. A családnak alapvető szerepe van Európa jövőjének biztosításában, éppen ezért a család integritásának megőrzése, és azon képességének biztosítása, hogy a jövőt felnevelje elsődleges fontosságú.

Ugyanezeket az elveket erősítette meg az idén márciusban Máltán elfogadott kongresszusi dokumentum is, amely szerint az erős családbarát politika alapvető feltétele a pozitív demográfiai változásoknak. Kreatív és koordinált cselekvésre van szükség az EU és tagállamai részéről, hogy kialakuljon egy átfogó család- és gyermekbarát környezetet biztosító európai stratégia. Ennek a stratégiának magába kéne foglalnia úgy a gazdasági, szociális, mint tudományos kihívásokat.

A gyermek- és családvédelem tehát esélyt kínál: esélyt a prosperáló jövőre fiataljainknak, esélyt a nyugodt jövőre az idősebb generációknak. Ezek a politikák adják az egyetlen lehetőséget arra, hogy a jelenlegi demográfiai telet új, virágzó tavaszba fordítsuk. Regenerációra: újjáéledésre, újjáépítésre van szükségünk.

Hadd zárjam hozzászólásomat egy idézettel Böjte Csaba ferences szerzetestől, aki Erdély-szerte 82 helyen több ezer gyermek ellátását és nevelését biztosító gyermekvédelmi központot működtet: „Imádkozzunk, hogy minél több családnak legyen szüksége egy új babakocsira. Szerintem a gazdasági krízis hullámvölgyéből a babakocsigyár kellene, hogy minél hamarabb kihúzzon, ami fellendítené a többi iparágat is. Mert ha megnő a kereslet a babakocsik után, akkor hiszem, hogy ez magával fogja hozni a roller, a görkorcsolya, a bicikli, majd a kis autók után a hatalmas családi autók piacát is. De ha a babakocsigyár nem indul be, akkor útjaink ki fognak ürülni, és csak magányos emberek fognak bolyongani céltalanul az elnéptelenedett utakon.” Kívánom tehát, hogy babakocsi gyárak épüljenek településeinken, régióinkban, országainkban.

 

Köszönöm, hogy meghallgattak!