2016. 10. 25.
Schöpflin György, a jelentés alkotmányos kérdésekért felelős véleményezője szerint egy sikeres jogállamisági mechanizmus megteremtésének három feltétele van. „Mindenekelőtt olyan jogalappal kell bírnia, amely megvédi a mechanizmust a politikai beavatkozás lehetőségétől. Másodsorban a mechanizmus minden egyes tagállamra egyenlő jogi erővel és mértékben kell, hogy alkalmazható legyen, hiszen már a legparányibb eljárásbeli különbség is delegitimálja az új eszközt” – mutatott rá. Schöpflin szerint a harmadik kritérium a jakobinus csábításnak való ellenállásban rejlik, nevezetesen következetesnek kell lenni a mechanizmus implementációja során, egyensúlyt teremtve a szubszidiaritás és az európai gyakorlat között. „Amennyiben az európai gyakorlat túlterjeszkedik a szubszidiaritás kárára, felmerül a centralizáció veszélye. És ha a jakobinusok teret nyernek, nagyon csekély az esély arra, hogy a jogállamiság kultúrája megszilárdulhasson Európában” – figyelmeztetett a fideszes EP-képviselő.
Gál Kinga, a Bel- és Igazságügyi Szakbizottság alelnöke a jelentés parlamenti vitájában elmondta: „2004 óta tartó európai parlamenti pályafutásom során keserűen tapasztaltam, hogy a jogállamiságért, emberi jogokért való aggodalom meglehetősen kettős mércével méretik, s napi politikai szándékok és erőviszonyok játékát képezi. Az elmúlt tizenhárom évben egyetlen komoly, nemzeti kisebbséget ért jogsértés sem talált visszhangra a Bizottságtól, tagállami hatáskörre való hivatkozással igazolva a semmittevést”. A fideszes képviselő utalt a 2006-os budapesti eseményekre, amikor békésen ünneplő emberekkel szemben követett el brutális erőszakot az akkori szocialista kormány, ám jogsértés megállapításra akkor sem került sor. „Ezzel ellentétben „jogállamisági hadjáratok” folynak akkor, amikor a politikai érdek épp úgy kívánja. Lehet Magyarországot igaztalanul támadni úgy, hogy közben egyetlen konkrét jogsértést sem tudnak felmutatni a támadók” – tette hozzá a néppárti képviselő. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy „amíg nincs a jogállamiság fogalmának egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, a most elfogadott is, az épp aktuális pártpolitikai játszmák részét fogja képezni. Kettős mércék táptalaja marad” – jelentette ki Gál Kinga.