Rendezvények

_ZB_7719

SZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA ÉS A KERESZTÉNY EURÓPA MEGÚJULÁSA

2017. 05. 09.

A Századvég Alapítvány szervezésében 2017. május 9-én került megrendezésre az Értékek Európája konferenciasorozat utolsó részeként a Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása című nemzetközi konferencia. Az eseményen beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és dr. Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke is. Az előadók Szent II. János Pál pápa örökségét és a keresztény Európa aktuális helyzetét értékelték.

Az Értékek Európája konferenciasorozat fókuszában olyan jelentős szereplők állnak, akik életútjukkal és munkásságukkal Európa építői, a konzervatív közéleti hagyományok megtestesítői voltak. A sorozat eddigi három nagy sikerű eseménye Charles de Gaulle, Margaret Thatcher és Konrad Adenauer eszmeiségét mutatta be, akik az erős és önálló nemzeteket képviselő elvek mellett a keresztény Európa jövőjét is építették, támogatták.

A rendezvény résztvevőit az eseménynek helyszínt adó Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, Dr. Fodor György köszöntötte.

Megnyitó beszédében Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke kiemelte, hogy az EU működése jelen formájában tarthatatlan, és nem az embereket valóban érintő ügyekkel foglalkozik. Határozott, az erős nemzetek Európáján nyugvó, az embereket megvédő és a mindennapi életüket segítő intézményekre van szükség. De ahhoz, hogy megértsük a jelen gondjait és megfelelő eszközeink legyenek a jövő kihívásaira, szükségünk van az Európát összetartó szellemi kötőerőre, a kereszténységre. Ez az a gondolat, amit a Szentatya maga is egész életében fáradhatatlanul és következetesen képviselt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadásában a nemzetek, a kereszténység és Európa viszonyáról beszélt.

II. János Pál tanításában világossá tette, hogy Európa nem keresztény múzeum, a keresztény civilizáció nem régi korokból itt maradt tiszteletre méltó múzeumi tárgy, hanem élő valóság. A pápa egész működése, a missziós útjai, hitvallása is arra a gondolatra épültek, hogy élő hittel kell újra megtölteni azt a “civilizációs csodát”, amelyet a kereszténység hozott létre.

 

Semjén Zsolt elmondta, hogy II. János Pál pápának nagyon fontos tanítása volt a kereszténység és a nemzet viszonyáról. E kettő egymással nemhogy nem ellentétes, hanem egymásra utaló valóság. A gondviselés akaratából születtünk valamely nemzet tagjaként, ezért állapotbeli kötelességünk van az adott nemzet felé. Mivel minden nemzet Istennek egy megismételhetetlen gondolata, ezért valamiképpen az égi hazához is hűtlenné válik az, akik a földi haza sorskérdései elől dezertál.

A katolicizmus, de még a protestantizmus is régebbi, mint az uniós országok többsége: a kereszténység tehát nem megfojtotta a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a nemzeti lét kibontakozását és fejlődését. Ezért tehát akkor járunk el a keresztény örökségnek és a keresztény tanításnak megfelelően, ha értéknek tekintjük a nemzeti létet. II. János Pál pápa szerint a nemzetekkel kapcsolatos két tévedést kell elkerülni: az internacionalizmust, amely tagadja a nemzeti lét érték voltát és a sovinizmust, amely kétségbe vonja, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez.

II. János Pál pápa pontosan tudta, hogy a kis népek léte fenyegetett, ezért természetes, hogy a saját identitásuk védelmében a nemzeti létüket meg akarják őrizni. Ennek a kereszténység egy valós alapot ad a multikulturalista utópiával szemben.

Semjén Zsolt elmondta: állapotbeli kötelességből következően nem fogadható el olyan migrációs politika, amely saját közösségünket, saját népünket veszélyezteti. Ezért az a tudatos vállalása a keresztény értékeknek, az európai keresztény identitásnak és Magyarország keresztény identitásának a védelme, amit a Kormányzat megfogalmaz, egybecseng a keresztény tanítással, és II. János Pál tanításával.

Beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy a történelem távlatából nézve II. János Pál pápa az az iránytű, aki ma is az eligazodást lehetőségét nyújtja a keresztényeknek és minden jószándékú embernek.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédében elmondta, hogy II. János Pál szerint Európa teljességét annak keleti és nyugati fele együttese alkotja, annak kulturális és erkölcsi alapja a kereszténység.

Ugyanakkor a kereszténység értékei akkor válnak igazán termékennyé Európa számára, ha visszacsatolják őket eredeti vallási alapjukhoz és kiindulópontjukhoz. Mindez “az emberi megnemesedésnek és a kulturális gazdagságnak olyan termékeny közegét alakíthatja ki, amelynek küldetése lehet az egész emberiség számára”.

A bíboros felidézte, hogy II. János Pál Európáról szóló tanításának legreprezentatívabb összefoglalása az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdítás. E dokumentum szól “a keresztény emlékezés elveszítéséről és a jövőtől való félelemről, mint földrészünk sajátos jellemzőiről”, a közömbösségről, az individualizmusról és azokról a törekvésekről, amelyek “az európai kultúrát a saját történeti fejlődését és egyetemes elterjedését meghatározó keresztény örökségtől függetlenül próbálják bemutatni”.

II. János Pál a reményt a Krisztushoz való visszatérésben jelölte meg, és arra figyelmeztetett, hogy Európában egyrészt szükség van “a vallásilag közömbös tömegek körében az evangélium hirdetésének megújítására”, másrészt a szó szoros értelmében vett evangelizálásra is a meg nem kereszteltek körében.

Erdő Péter arról is beszélt, hogy a pápa szerint a tanúságtételnek meg kell nyilvánulnia a más vallásokkal való dialógusban is. Ki kell terjednie tovább a kultúra evangelizálására, ennek keretében pedig fontos szerepe van a katolikus iskoláknak, de a tudományos és egyetemi munkának is.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke szerint a mai kor emberének keresnie kell a korábban bevált értékeket, és ebben a bizonytalanságban a fiatalok a legveszélyeztetettebbek.

A fiatalok, különösen a hátrányos helyzetűek elismerésre, valahová tartozásra vágynak, és kulcskérdéssé vált, hogy ki adja ezt meg nekik elsőként: “mi, vagy azok, akik kívülről jövő, szélsőséges” ideológiákra tanítják őket. Ezért a szülőknek, a politikusoknak, az egyházaknak és a civil társadalomnak össze kell fogniuk, hogy “biztos, keresztény hiten alapuló életre” neveljék a fiatalokat.

Forrás: www.szazadveg.hu

_ZB_7539_ZB_7745_ZB_7572