Az önkormányzatiság elve nem gyengítette az érintett államokat

Az Európai Unió által finanszírozott rendezvényt a Robert Schuman Alapítvány szervezte Bukarestben a nizzai Európai Képzések Nemzetközi Központjának (CIFE) közreműködésével. A kétnapos konferencia szervezői arra tettek kísérletet, hogy a román politikai élet meghatározó személyiségeivel is megismertessék az Európai Unión belüli, önkormányzatiságon alapuló modelleket. Gál Kinga, aki a Fidesz színeiben képviseli az embereket az Európai Parlamentben, és aki az Európai Unió-Románia parlamenti bizottságának alelnöke, a konferencia címével kapcsolatosan (Szubszidiaritás és önkormányzatiság az EU-ban) elmondta: az éppen azokat a kulcsszavakat tartalmazza, amelyek figyelembe vételét az Európai Parlament javasolta Romániának a magyar kisebbség helyzetének megoldására. Az előadók között az EU soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia kormánya is képviseltette magát Peter Thompsonnak, a brit igazságügyi minisztérium igazgatójának a személyében. Arról beszélt, hogy a skót, a walesi és az északír devolúciós folyamat milyen kedvező hatásokkal járt országában. A finnországi svéd autonómia tapasztalatait Jannika Enegren-Aberg, a finn igazságügy-minisztérium képviselője osztotta meg a bukaresti hallgatósággal. Nagy érdeklődést váltott ki a dél-tiroli helyzetről elhangzott előadás. A romániai vonatkozásokról Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszélt.

Gál Kinga az MTI-nek elmondta: az elhangzottakból világosan kiderült, hogy a decentralizáció, a szubszidiaritás, valamint az önkormányzatiság elve egyáltalán nem ártott azoknak az államoknak, amelyekben alkalmazták azokat. Sőt, megerősítette az állam és a társadalom közötti kapcsolatot, gazdaságilag pedig megszilárdította az egyes régiókat. Nincs olyan modell, amely egy az egyben átültethető – mondta -, mindegyiknek megvan a maga hagyománya, bonyolultsága. De e modellek elemei átvehetők, átgondolhatók, s előbb-utóbb minden közösségi társadalom (az a kisebbségi közösségi társadalom is, amelyik erre törekszik) ki kell hogy izzadja saját elképzelését a jövőjéről, autonómiájáról – mondta a képviselő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ehhez az adott államra, a kormányra, a többségre is szükség van, az autonómiát együtt kell elérni kompromisszum eredményeként. Vitára, párbeszédre van szükség tehát arról, hogy milyen legyen a kisebbségi közösség jövője, s hogy milyen típusú autonómiára van szükség – mondta Gál Kinga, aki szerint hosszú folyamatról van szó. Ez a konferencia remélhetőleg fontos lépés volt előre ezen az úton – fűzte hozzá.

A román kormányt csak magyar nemzetiségű tagjai képviselték ezen a konferencián. A román kormányzati tisztségviselők távolmaradását azonban nem tartotta "demonstratív" jellegűnek Markó Béla, aki az MTI-nek elmondta: a román kormánytagok figyelmét most számos nehéz probléma köti le. "Teljesen véletlennek azonban én sem tekinthetem ezt, hiszen Romániában még mindig lehet olyan hangulatot kelteni a kisebbségi kérdés vagy az autonómia kérdésében, amely elriaszthatja a román politikusokat is" – tette hozzá Markó. Kifejtette: a mai Romániára még mindig az ellentmondásosság jellemző. Az egyik héten például magyar-román közös kormányülést tartanak, ott fontos döntéseket is hoznak (például a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásáról), de néhány nappal később a szenátusban visszautasítják a kisebbségi törvényt – mondta Markó.

Forrás: MTI