Állampolgári jogok

Trócsányi László és Gál Kinga előadása a Szegedi Tudományegyetemen

Trócsányi László és Gál Kinga előadása a Szegedi Tudományegyetemen

2014. 11. 10.

Az Európai Bizottság, amelytől elvárt a politikai értelemben vett semlegesség, megfelelőbb fórum lenne erre – fejtette ki magánvéleményét a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora a Nemzeti identitás és alkotmányos identitás az Európai Unió és a tagállamok viszonylatában című konferencián.

A miniszter szerint veszélyeket rejt magában, ha az Európai Unió szervei a jogállamiság és a demokrácia kérdését vizsgálják egy tagállam esetében, és nem jogi, hanem politikai ellenőrzést kívánnak folytatni. Ekkor ugyanis félő, hogy a politikai szempontok fontosabbak lesznek, mint a szakmaiak – fűzte hozzá.

Az Európai Tanácsban – ahol politikusok ülnek – kialakulhat a jogállamiság kérdésében olyan vita, amely az egységesülő Európát nem a dialógus, hanem a szétrobbantás felé viszi – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Trócsányi László kijelentette, csak olyan ellenőrzési mechanizmusokat lehet bevezetni, amely a fair eljárás szempontjait figyelembe veszi. Szem előtt kell tartani az egyes országok egyedi sajátosságait, és bár az alapértékek fontosak, ezek meghatározásánál is óvatosan kell eljárni, hiszen nehezen vethetők össze egy több évszázados és a 25 esztendős demokrácia viszonyai – tette hozzá.

Az SZTE-n működő Europe Direct Szeged által szervezett konferencián Gál Kinga néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő kifejtette, hogy a lisszaboni szerződés elfogadása az európai intézményrendszeren belüli viszonyok átrendeződését, az EP szerepének erősödését és ezzel a politikai szempontok előtérbe kerülését hozta. A bel- és igazságügyi bizottság alelnöki posztját betöltő politikus szerint ennek több pozitív hatása is van, a parlament kezdeményezésének köszönhetően például jelentős előrelépést sikerült elérni az emberek mindennapjait érintő fontos területeken.

Ugyanakkor átpolitizálódott az alapvető jogok kérdése is, és mivel 2010-től éppen Magyarországon kezdődtek el alapvető változások, az EP, illetve a bel- és igazságügyi bizottságon belüli baloldali többség Magyarországot használta fel, hogy hatáskörének határait tesztelje – mondta a képviselő.

Hozzátette: azt, hogy Magyarország csak ürügy volt erre, mutatja, hogy baloldali vezetésű országokban – Romániában, Szlovákiában vagy Bulgáriában – történt konkrét jogsértések vizsgálatához soha sem volt meg a szükséges többség.

forrás: MTI