Szavazás az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban – 2004-2008

 "Kiemelkedően jónak,  értékelem a hagyományos nemzeti kisebbségek  jogainak, problémáink végre megfelelő felvetését, az alapelvek rögzítését" – vélte Gál Kinga – amellyel meglehetősen megkésett az Unió a normaalkotás területén is.

 A jelentés szerint, az EU a legutóbbi bővítés nyomán nagyszámú kisebbségi népcsoporttal egészült ki, továbbá a közép és kelet-európai tagállamokban az őslakos "hagyományos" kisebbségek érzékelhetőbb jelenléte miatt elválik egymástól az integrációs, bevándorlási politika és a kisebbségi politika. A jelentés hangsúlyozza, hogy miközben a kisebbségek védelme a koppenhágai kritériumok részét képezi – az uniós közösségi politikában hiányoznak a közös kritériumok, a minimális normák is.

 Áttörőnek tartja a képviselő azt a paragrafust, amelyik a szubszidiaritás és az önrendelkezés elvein alapulva, az európai önigazgatási példákat alapul véve látja rendezhetőnek hagyományos nemzeti kisebbségeink jövőjét. Gál szerint lényeges, hogy a jelentés az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz  való jogot a legalapvetőbb jogok közé sorolja, felhívja a tagállamokat, hogy ratifikálják az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait.  

"Reméljük ez a most elfogadott határozat új utat nyit ezen őshonos népcsoportok védelmében az Uniós normaalkotás szintjén is" – jelentette ki  Gál Kinga képviselő a szavazást követő magyarázatában.

 "Ezért támogattam, és küzdöttem ezen jelentés elfogadásáért –  annak ellenére, hogy a jelentésnek van néhány olyan paragrafusa, amelyik vitatható, még szakamberek között is vitatott kérdéseket taglal – amelyek számos képviselő számára nehezen elfogadhatóak, hiszen nem lehet őket közösségi szinten egységesen szabályozni. Összességében viszont elmondható, hogy a jelentés jó, jövőbe mutató" mondta Gál Kinga .