Sólyom László szlovákiai beutazásának megtagadása – A Tanács válaszolt Gál Kinga kérdésére

A szóbeli kérdésre adott válaszában az EU elnökség a személyek szabad mozgása elvének érvényesítésről nem nyilatkozik a közjogi méltóságok vonatkozásában. A konkrét esetről nem fejt ki álláspontot, általában az államfők utazásának megszervezését a tagállamokra bízza. Nem nyilatkozik arról direkt módon, hogy mi az eljárás, ha államfőt gátolnak szabad mozgásában, viszont a svéd elnökség véleményét kifejti az ügyről indirekt módon: A személyek szabad mozgása a belső piac alapeleme, az Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényelsülésén alapuló térségének szerves része, továbbá valamennyi uniós állampolgárnak szerződésben lefektetett joga. Ezt a jogot csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet korlátozni. Az ilyen korlátozások alkalmazása a Bíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik.

Ugyanakkor, mivel a magyar köztársasági elnökre, mint uniós polgárra egyaránt vonatkoznak az uniós jogosultságok, így az ő esetében is csak a Bíróság ellenőrizheti a beutazási korlátozások jogosságát. Gál Kinga fidezses képviselő Balázs Péter külügyminiszterhez intézett korábbi levelében is arrra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kialakult helyzetet orvosolni lehet; kezében vannak azok a lehetőségek, hogy az incidenst követően világos jogi választ lehessen kapni az utazás megtagadásának jogszerűségét illetően. Ennek érdekében a magyar kormányzatnak egyértelmű kezdeményezést kell tennie.

Gál Kinga néppárti képviselő fontosnak tartja, hogy a kialakult helyzet mielőbb rendeződjön. Annak érdekében, hogy ez a jogeset valóban példanélküli maradhasson az Unió jogtörténetében, ne kerülhessen sor egyetlen más tagállamban ilyen, az európai szellemiséget súlyosan sértő helyzetre, elkerülhetetlen a világos jogi lépések megtétele.

A DUNA Tv által készített interjút itt olvashatja.

Brüsszel, 2009. szeptember 30.

—

Szóbeli választ igénylő kérdés:

Az Európai Unió létrehozta a polgárok szabad mozgásának területét.

Úgy véli-e a Tanács, hogy egy tagállam hivatalos képviselőjétől, pl. egy államfőtől, bármilyen alapon meg lehet tagadni egy másik tagállam területére történő belépését?

Elfogadja-e a Tanács azt a nézetet, miszerint egy tagállam hivatalos képviselőjétől, pl. egy államfőtől egy másik tagállam területére történő belépés megtagadása az uniós állampolgárok szabad mozgásáról szóló irányelv alapján vagy bármely más jogalapon az európai értékek teljes semmibevételének tekinthető?

Válasz a Tanács részéről:

Ez az elnökség által kidolgozott válasz, amely sem a Tanácsra, sem pedig annak tagjaira nézve nem kötelező érvényű, az Európai Parlament 2009. szeptemberi strasbourgi ülésén nem hangzott el a Tanácshoz intézett kérdések órájában.

Ahogyan azt a tisztelt képviselő joggal hangsúlyozza, a személyek szabad mozgása a belső piac alapeleme, az Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényelsülésén alapuló térségének szerves része, továbbá valamennyi uniós állampolgárnak az EK-Szerződés 18. cikke (1) bekezdésében lefektetett joga, az ugyanebben a Szerződésben és a végrehajtására hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel.

Az EK-Szerződés, valamint az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelvének  27. cikke értelmében ezt a jogot csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet korlátozni. Az ilyen korlátozások alkalmazása a Bíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik.

A konkrétan az államfők mozgására vonatkozó, a tisztelt képviselő által felvetett kérdés vonatkozásában elmondható, hogy az ilyen személyek utazásának megszervezése a szükséges különleges biztonsági intézkedésekre való tekintettel kizárólag az érintett tagállamok felelőssége. Ezért a Tanácsnak nem feladata, hogy véleményt nyilvánítson, és az ügyet a Tanács nem is vitatta meg.

Az elnökség ugyanakkor üdvözli a magyar és a szlovák miniszterelnök szeptember 10-i kétoldalú találkozóját, és az ülés kapcsán közzétett közös nyilatkozatot pozitív jelnek tartja. Ez a nyilatkozat jó kiindulópontként szolgálhat a két ország között fennálló feszültségek feloldásához.