Sikeres fellépés a szlovák nyelvtörvény ügyében – Gál Kinga felszólalása

Tisztelt Elnök Úr, Biztos Úr!

Sikerként könyvelem el, hogy Bauer Edit kollégámmal együtt kezdeményezett vitában az Európai Parlament végre foglakozik a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örvendek a Bizottság egyértelmű állásfoglalásának a kisebbségek nyelvi jogait illetően, s külön fontosnak tartjuk Buzek elnök úr pozsonyi látogatását és egyértelmű nyilatkozatait.

Hiszen mi, akik emberi jogokkal fogalakozunk itt évek óta, felháborítónak tartjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelven nem élheti meg, nem élheti ki a demokrácia által biztosított jogokat, sőt alapvető emberi jogainak használatakor még büntethetővé is válik a törvény szerint. Az azt sugallja, hogy a kisebbség másodrendű állampolgár saját hazájában.

Az Uniónak igenis fel kell lépnie, és meg kell szólalnia a szlovák és minden ilyen törvény ügyében, amely veszélyezteti a kisebbségi nyelvhasználatot és akadályozza a kisebbség identitásának megőrzését, hiszen az ellentmond mind a létező nemzetközi dokumentumoknak, mind az Unió – Lisszaboni Szerződésében és az Alapjogi Chartában megerősített – alapelveinek.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőtársaimat, hogy 1995-ben Szlovákiát már komoly nemzetközi bírálatok érték a nyelvtörvény első elfogadása idején. Ennek következtében, éppen az uniós(!) csatlakozás megkezdésének feltételeként kellett Szlovákiának – többek között – a büntetésekre vonatkozó paragrafusokat törölnie a jogszabályból! Tíz évvel ezelőtt az Unió tehát ellenezte azt, amit ellen ma már nehezen szólal meg.

——-

A Magyar Néppárti Delegáció sajtóközleménye az alábbiakban olvasható:

A magyar néppárti képviselők a jogszabály elfogadása óta felszólalásaikban folyamatosan felhívták a figyelmet a szlovákiai magyarok alapvető jogait sértő helyzetre. A strasbourgi plenáris ülés vitája során a Bizottság képviselője pedig szokatlanul erős felszólalásában leszögezte: a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a kulturális és nyelvi sokszínűséget, s a nemzetközi jog előírásaival összhangban minden rendelkezésre álló jogi eszközt használniuk kell a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása érdekében.

A késő éjszakába nyúló ülésen a magyar néppárti képviselők közül Bauer Edit, Gál Kinga, Kósa Ádám, Tőkés László, Surján László és Sógor Csaba ostorozta a törvény rendelkezéseit. Hangsúlyozták: A szlovák nyelvtörvény vitája nem két ország konfliktusa, hanem egy nemzeti kisebbség alapvető jogaiért folytatott küzdelme.

A Fidesz Európai Néppárti Képviselőcsoportja azt is fontos sikerként értékeli, hogy a mintegy félmilliárd európai polgár közvetlen képviseletére felruházott Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek egy hete személyesen látogatott el Pozsonyba, s kérte a szlovák kormányt a magyar kisebbség szempontjainak figyelembevételére.

A magyar néppárti képviselők üdvözlik, hogy a Lisszaboni Szerződés részét képező Alapjogi Charta életbelépésével a kisebbségi jogérvényesítés lehetőségei tovább szélesednek.

A fenti tények bizonyítják: Európában nem maradhat szó nélkül a kisebbségek nyelvi jogainak sérelme, s nem maradhat magyar szó nélkül a határontúli magyarok jogainak sérelme sem.