Állampolgári jogok

Sajtóhír az alapvető emberi jogi ügynökséggel kapcsolatban

Sajtóhír az alapvető emberi jogi ügynökséggel kapcsolatban

2006. 09. 13.

 Brüsszel, 2006. szeptember 13., szerda (MTI) – Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága szerdán Brüsszelben Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) jelentését az Európai Unió alapjogi ügynökségének felállításáról.

    Kósáné Kovács Magda (MSZP) e témáról ugyancsak most tárgyalt jelentése a jogi feltételek megteremtésére összpontosít.

    A pozitív kimenetelű voksolást sajtótájékoztatón kommentálva Gál Kinga emlékeztetett arra, hogy a bécsi székhelyű alapvető jogok ügynökségének az eredeti tervek szerint jövő januárban el kellene kezdenie tevékenységét. (Ehhez azonban még a tagországoknak is jóvá kellene hagyniuk az ügynökség létrehozását előíró tervezetet.) A többi uniós intézménnyel – az Európai Bizottsággal és a tagországok kormányait képviselő tanáccsal – megejtett háromoldalú egyeztetés révén – amely az EP-jelentésben is tükröződik – a parlament komoly szerepet kap a döntéshozatalban majdan érintett szervek kiépítésében is, ezt a képviselő asszony komoly sikernek értékelte.

    A jelentés legfontosabb pontjait kiemelve a magyar raportőr hangoztatta, hogy megmaradtak azok az elemek, amelyek révén az új ügynökség megfelelő mértékben független lehet, felelős intézménye az EU-nak, továbbá legyen megfelelő hatásköre az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – vizsgálatára az unión belül és a csatlakozó vagy belépni kívánó országok esetében is. Megmaradt az a lehetőség, hogy 2-3 év múlva más országokat is bevonjanak az ügynökség hatásköre alá.

    Gál Kinga hangsúlyozta: az alapvető jogi ügynökség nem döntéshozó szerv, célja, hogy megfelelő adatgyűjtéssel, hálózatkiépítéssel segítse az uniós intézmények munkáját. Tevékenysége mind a civil, mind a kormányzati, mind az akadémiai szférát érinti. Le tudja fedni az unió intézményeit, és figyeli azt is, mi történik a tagállamokban. Azt kell garantálni, hogy amikor bármilyen alapvető jogi kérdésben döntéshozói helyzetbe kerül a tanács, a bizottság vagy a parlament, ezek munkáját megfelelő előkészítéssel, ajánlással, adatszolgáltatással segíteni tudja.

    Kósáné Kovács Magda elmondta, hogy szükség lesz egy kerettervezet kidolgozására és elfogadására, amelyben kiterjesztik az ügynökség feladatát az első pillér (alapvető emberi jogok) mellett a harmadikra (szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc, gyermekvédelem) is.

    A tagállamok egy része nem óhajtja emberi jogi problémáit Európa nyilvánossága elé tárni – mutatott rá egyúttal Kósáné. "Azt megtanultuk, hogy amíg valaki tagjelölt, nagyító alatt nézik az emberi jogok érvényesülését. A tagországok viszont már nem szeretik, ha bárki beleszól a nemzeti politikájukba."

    Azt is elmondta, hogy a CIA-fogdák és -repülőjáratok históriája sajátos fényt vetett az emberi jogi helyzetre Európában is. Az emberi jogi sérelmek iránti óriási érdeklődés a tagországok egy részére egy kicsit riasztóan hatott – vélte.

    Plenáris ülésen az EP októberben dönthet a most tárgyalt szövegről.