2010. 10. 12.
A képviselőasszony előadása elején kiemelte a Lisszaboni Szerződés szerepét: "A Lisszaboni Szerződés mérföldköve annak a folyamatnak, melynek eredményeként Európa a "polgárok Európájává" válik." A Szerződés által bevezetett intézményi reform célja közelebb hozni a polgárokhoz az Uniót. Ez pedig az egyszerűsödő döntéshozatal, a választott képviselők szerepének erősödése, valamint a nemzeti parlamentek erősítése által valósul meg. Az alapjogok védelmében pedig különösen nagy előrelépést jelent az Európai Unió Alapjogi Chartájának, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezményhez való csatlakozási kötelezettségnek az elfogadása. "Ez emberi nyelvre lefordítva annyit jelent," – magyarázta a Képviselőasszony – "hogy ha ezután az Unió által biztosított jogaink sérülnek és kimerítettünk minden belső igazságszolgáltatás kínálta lehetőséget, az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulhatunk." Az állampolgárok által használható eszközként megemlítette még az Európai Ombudsman intézményét, valamint a petíciós jogot, utána pedig rátért a legújabb intézményre, az Európai Polgári Kezdeményezésre. Mint mondotta, "ez az intézmény a Lisszaboni Szerződés egyik legdemokratikusabb és leginnovatívabb eleme". Ezáltal "az állampolgároknak is közvetlen részvétele lehet a jogalkotás folyamatában, mely által megerősödik az európai szintű civil társadalom. Brüsszel megnyitja az ajtóit a polgárok előtt, az Unió tapasztalhatóan közelebb kerül hozzájuk, mert ezekkel az eszközökkel a polgárok az Unió bármely hivatalos nyelvén, tehát saját anyanyelvükön élhetnek." Az új intézménynek praktikusnak és egyszerűnek kell lennie, de biztosítani kell azt is, hogy ne lehessen vele visszaélni.