„Óriási lépés a nemzeti lista állítása”

Európában elfogadhatatlan, ahogy az április 6-i választások után Mesterházy Attila nem gratulált a győztesnek. Ezen elgondolkodhattak az európai baloldalon is, és a győzelem mértéke okán is érzékelhető, hogy van egy kis visszahőkölés – mondta lapunknak adott interjújában Gál Kinga, aki harmadik ciklusára készül az Európai Parlamentben, jelenleg pedig a Fidesz-KDNP EP-listáján a hatodik helyen szerepel. Úgy fogalmazott, a magyarok megítélése az unióról kettős, ám az utóbbi négy év kormányzati lépései miatt jobban érzékelik a tagság előnyeit.

– Idén megválasztották az Év Képviselőjének szabadságjogi kategóriában. Miért tartja nagy eredménynek az elismerést?
 
– Korábban, 2008-ban egyszer már nekem ítélték a díjat, ennek ellenére nagy meglepetés volt, hogy idén is megkaphattam, különösen azért, mert  a szabadságjogi kategóriában a kollégáim titkos szavazata alapján kaptam meg, miközben épp ezen a területen küzdöttem a Magyarországot érő támadások ellen. Nagyon komoly csatákat vívtam a szocialista, liberális, kommunista és zöld frakciók képviselőivel, mégis, a folyamatos vitáink ellenére is, a képviselők nagy számban támogattak szavazatukkal. Ezért úgy gondolom, hogy amellett, hogy jól képviseltem a magyar emberek érdekeit, – szemben a magyar baloldal által hangoztatott hamis vádakkal – sikerült megőrizni hitelességünket is. Ez a díj nemcsak rólam szól, de az egész néppárti Fideszes frakció érdekérvényesítő képességének elismerése is.
 
– Mit tekint legfőbb küldetésének az Európai Parlamentben?
 
– Az Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke vagyok, ami felöleli az emberi- és állampolgári jogokhoz fűződő kérdéseket az unión belül, de ide tartozik a határmenti együttműködés, menekültügy, bevándorlás-politika, vízumpolitika, a konkrét igazságügyi kérdések, illetve a gyermekvédelem és az emberkereskedelem problémája is. Óriási a terület, így a parlament egyik legkeményebben dolgozó bizottsága vagyunk. Mivel az Unión belüli szabadságjogi kérdések is ide tartoznak, és a Magyarország elleni támadások ezen a területen voltak a legnemtelenebbek, a Tavares-jelentés is itt készült egy csaknem másfél éves procedúra folyamán. A másik területem a Külügyi Bizottság Emberi Jogi Albizottsága, ahol az unión kívüli, úgynevezett harmadik országokat érintő emberjogi kérdésekkel foglalkozunk. Itt a fő területem a Nyugat-Balkán, azon belül is Szerbia csatlakozása és a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése.
 
– Említette a Tavares-jelentést, ami óriási botrányt kavart nem csak az unióban, hanem Magyarországon is. Ennek ellenére hirtelen elcsendesedett az ügy. Mi ennek az oka?
 
– A Tavares-jelentés egyértelműen a baloldal politikai hadjárata volt a 2010-es csúfos vereségük után, annak minden csúnya összetevőjével együtt, amelyben a tények, az igazság nem voltak fontosak, ahogyan koncepciós perekre emlékeztető volt a jelentés elfogadásának eljárása is.Amikor elkészült a dokumentum, több mint százötvenmódosító javaslatot adtam be, ami tényszerűen bizonyította, hogy nem állja meg a helyét az, amit leírtak. A Tavares-jelentés egy politikai lejárató kampány része volt: a baloldali frakciók – a kommunisták, szocialisták, liberálisak és zöldek – ugyanis együtt kiadják azt a többséget, amivel átvihetik az akaratukat az igazságtól függetlenül. Így képesek néppárti kormányokat elítélő határozatokat elfogadni, mint az történt a Tavares-jelentés esetében is. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a dokumentum elfogadásának semmilyen jogi következménye nem lett. Azóta pedig nem foglalkozik vele senki, valószínűleg azért, mert már igazán senkit nem érdekel a monoton verklizés, és azóta bebizonyosodott, hogy egyetlen konkrét jogsértés sem történt, nincs veszélyben sem a szólásszabadaság, de még  média sem és az igazságszolgáltatás függetlenségéhez sem fér kétség. Ezt generálták, belefáradtak a monoton verklizésbe. A tények világosan mutatják: Magyarország sikeresen kezelte a gazdasági válságot, a kormány pedig bírja a társadalom támogatását.
 
– Hogyan kezelik az ilyen és hasonló helyzeteket kint magyar képviselőként?
 
– Az, hogy konkrétan a Tavares-jelentés generálta helyzet elhalt, nem jelenti azt, hogy ne lenne újabb és újabb támadás Magyarország ellen, különösen akkor, ha megvédünk a parlamentben olyan fontos, minket érintő kérdéseket, amik nem illenek bele az uniós fő sodorba. Mi ennek állunk elébe, hiszen legfőbb feladatunk, hogy minden körülmények között megvédjük a magyar érdekeket. Az unió értékeit egyébként igazán 2010 óta érzékeljük, mivel a gazdasági érdekeink is asztalra kerültek és ki tudtunk értük állni. Ez tehát az egyik oldal: szembemegyünk azzal a szocialista felfogással, hogy Brüsszel diktál, mi pedig szó nélkül végrehajtjuk azt. A másik elfogadhatatlan szélsőség az unióból való kilépés programja. Számokkal bizonyítható, hogy több ezer milliárd forinttal kaptunk többet az előző költségvetési ciklusban, mint amennyit befizettünk. Ezeket a pénzeket pedig munkahelyteremtésre, a vállalkozásaink és a mezőgazdaság erősítésére tudtuk fordítani és a miénk marad, a magyar embereké, a magyar családoké.
 
– Pontosan emiatt a kettősség miatt az átlag magyar állampolgár úgy érezheti, hogy a unióban mi vagyunk a „boxzsák”, mindig minket vesznek elő, mi vagyunk a célpont. Ez valóban így van, vagy kissé torzítva ér ide, ami az EU Parlamentben történik?
 
– Részben igaz, részben pedig az információ is sokszor egyoldalú. Magyarországot érték kemény, nemtelen támadások, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy mindegyik uniós tagállam igyekszik saját érdekeit érvényesíteni, és ez sok esetben kemény küzdelemmel jár. Brüsszelnek számos tagállam ellen jóval több kötelezettségszegési eljárása van, mint épp ellenünk. Az igaz, hogy célkeresztbe került Magyarország, aminek két oka van. Abban a gazdasági helyzetben, amiben 2010-ben voltunk, a kormány egyértelműen olyan megoldást keresett, ami szembement a korábbi szocialista modellel, az eladósítás politikájával. Tehát nem a bevett utat választotta, amit nagyon ellenségesen fogadtak, részben azért is, mert a válság csúcspontján egész Európa tanácstalan volt. Vegyük példaként a bankadó esetét: eleinte hihetetlen nyomás és lobbitevékenység zajlott, hogy ne vezethessük be. Mára viszont egyértelművé vált, hogy az intézkedés megoldás lehet, nem véletlen, hogy több országban is – hozzánk hasonlóan – bevezették. Tudni kell viszont azt is, hogy az egész cirkusz mögött nagy szerepet vállalt a magyar baloldal uniós képviselete is, akik páratlan módon kivitték Brüsszelbe azt a frusztrációt, amit itthon a 2010-es választások elvesztése miatt megéltek. Ezek az emberek telesuttogták az Európai Bizottságot és telekiabálták az Európai Parlamentet, sokszor abszolút valótlan információkkal. Nem arról van tehát szó, hogy Brüsszel egyszercsak arra ébredt, hogy Magyarországon emberi és szabadságjogok sérülnek, hanem ezeket itthonról, tudatosan, a szocialista és liberális körökből szították. Nem fájt nekik az sem, hogy ezzel egy egész ország hírnevét, imázsát rontják. Ezt elfogadhatatlannak tartom.
 
– Mennyire lehet, lehetett mindezt tompítani?
 
– Azzal, hogy nem tudtak Magyarországon egyetlen jogsértést sem felmutatni – úgy, hogy máshol bőven akadtak ilyen ügyek, gondoljunk csak Malina Hedvig esetére –, elhaltak ezek a hangok. Viszont megmaradt egy óriási kettősség. Érdekes egyébként a baloldal demokrácia felfogása. Abban a pillanatban, hogy elveszítenek egy választást, rögtön megkérdőjelezik a jogállamiságot, illetve fasizmust, rasszizmust és antiszemitizmust kiabálnak. Számomra érthetetlen milyen gondolkodásmód az, amelyik szerint csak addig van demokrácia, jogállam, amíg Magyarországon a baloldal kormányoz.
 
– Milyen visszhangokat váltott ki kint az április 6-i Fidesz-KDNP győzelem?
 
– Azt, hogy Mesterházy Attila nem gratulált a győztesnek, Európában elfogadhatatlan és ezen mindenki elgondolkodhatott. Érzékelhető, hogy van egy kis visszahőkölés, de biztos vagyok benne, hogy folytatódnak a csatározások.
 
– Említette, hogy egyik legfőbb küldetésének a szerb csatlakozást tekinti. Hogyan áll a folyamat?
 
– Kulcskérdés ebből a szempontból, hogy mi történik a következő öt évben. Elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Szerbiával és nagyon fontos, hogy a vajdasági magyar közösség érdekei minden pillanatban jelen legyenek és felkerüljenek a tárgyalóasztalra. Ehhez elengedhetetlen, hogy akik a Vajdaságot képviselik jelen legyenek és direkt módon igyekezzenek a közösség érdekeit érvényesíteni. Éppen ezért óriási lépés, hogy nemzeti listát állítottunk és Deli Andor, aki szerepel a Fidesz listáján, rendelkezik azzal a legitimitással, mindazokkal a képességekkel és tudással, ami ahhoz kell, hogy a vajdasági magyarokat érintő kérdések ott legyenek Brüsszel asztalán. Kárpátalja egy másik súlyos kérdés, a kárpátaljai magyar kôzösség van most a legnehezebb helyzetben a külhoni magyarokat tekintve, és egyáltalán nem mindegy, mi történik Ukrajnával. Nekünk az a feledatunk, és ezért fontos, hogy a kárpátaljai magyaroknak is lehet direkt képviselete a nemzeti listánk révén, hogy a kárpátaljai magyarok jogaiért és érdekérvényesítéséért erőteljesen kiálljunk, hogy ennek a folyamatból ők megerősödve kerüljenek ki.
 
– Európai Parlamenti képviselőként már a harmadik ciklusára készül. Ugyanolyan lelkesen áll az esetleges következő öt év elé?
 
– Nekünk nagyon megtisztelő feladatunk a magyar nemzeti érdekek hiteles képviselete Európában, de megteszünk mindent azért is, hogy hazafelé minél több kézzelfogható jó érkezzen kintről. Az pedig megfogalmazhatatlan érzés, hogy nap mint nap láthatjuk, ahogy dobog Európa. Például mi a problémája a finneknek, mennyire más egy spanyol ember élete és mi az aktuális gondja Nagy-Britanniának. Tudom, hogy nem lesz könnyű a következő időszak sem, de mindig szerettem ezt a megbizatást, ha kemény volt erősített, és a munka is mindig megtalált. Ezért ugyanolyan lelkesedéssel, de sokkal nagyobb tapasztalattal nézek a következő öt év elé,mint tíz éve először.

Megjelent a Magyar Hírlap 2014. május 13-i számában