Nemzeti érdekérvényesítés

„Nincs ma alkotmányozási kényszer Magyarországon, alkotmányozási szükség viszont van.”

„Nincs ma alkotmányozási kényszer Magyarországon, alkotmányozási szükség viszont van.”

2011. 03. 27.

A képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy "az alkotmánytervezet egy régen várt szemléletváltást hoz magával: emberközpontú, középpontjába az egyént helyezi. Egyrészt kiemelt helyen védi az egyén emberi méltóságát, az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, másrészt védi az egyént abban a közegben, amelyben él: közösségében, az egyént, mint a család alapját, mint nemzeti közösségének alapját, és nem utolsósorban, mint az állam alapját."
 
Gál Kinga kiemelte, hogy az alkotmánytervezetben "rögzített emberi alapvető jogok megegyeznek az Európai Alapvető Karta által védett jogokkal, legyen szó szabadságjogokról, politikai jogokról, vagy szociális és kulturális jogokról. Európai parlamenti képviselőként nagyon fontosnak tartom, hogy a tervezet több helyen is utal Magyarország EU-tagságára és az európai értékekre, és az Alapjogi Kartát vette viszonyítási alapként, és annak tartalma lényegében teljes egészében belekerült az alaptörvény tervezetébe."
 
Beszélt továbbá az alkotmánytervezet másik legfontosabb üzenetéről, a felelősség hangsúlyozásáról: "Felelősség az egyén részéről, és felelősség az állam részéről. Mára a felelősség- felelősségviselés kifejezés kiüresedett. Talán a legnagyobb szükségünk ma arra van, hogy ezt a kifejezést újra megtöltsük tartalommal. Ettől, az egymás iránti felelősségtől lesz más minőségű a mindennapi életünk, az egymáshoz való viszonyunk: a gyermekeink, a szüleink, nagyszüleink irányába, a szomszédjaink, az egy településen élők, az egy országban élő összes nemzetiség, a nemzet határainkon kívül élő tagjai irányába."
 
Végül pedig elmondta, hogy az alaptörvény egyedülálló lesz Európában, mivel "megjelenik benne a felelősségünk a velünk együtt élő nemzeti kisebbségek felé. A szöveg messze meghaladja az európai alkotmányok kisebbségvédelmi klauzuláit: politikai nemzeti közösségünk részének tekinti, államalkotó tényezőként ismeri el a hazai nemzetiségeket és népcsoportokat, biztosítja számukra a szabad identitásválasztást, biztosítja önkormányzatisági jogaikat, tartalmazza a közösségi jogokat, így a kulturális autonómia elemeit hordozza."
 
Az új alaptörvény nem csak a Magyarország határain belül élő kisebbségeket, említi meg, hanem erősíti "felelősségünk a Magyarország határain kívül élő magyarok sorsáért, mivel az egységes magyar nemzet részeik ők is. Ennek deklarálása is a bekövetkezett szemléletváltást rögzíti."