Több gyerekkel is lehet sikeres az ember, ezt Gál Kinga európai parlamenti képviselő példája is jól mutatja. Szervezés és támogató partner kérdése az egész. Fontos minden egyes perc gondos beosztása így akár külföldön, segítő kezek nélkül is boldogan nevelhet négy fiút egy női politikus is.
Amikor 2004-ben először választották európai parlamenti képviselőnek igen nehéz és felelősségteljes döntést kellett meghoznia Gál Kingának. Választhatott, hogy hétvégi anya lesz, vagy az egész család kiköltözik Brüsszelbe. "Naponta felmerül bennem a kérdés, hogy jó döntés volt-e. A gyerekek igényelték, hogy minden nap, reggel és este is lássák az édesanyjukat, ezért a költözés mellett döntöttünk."−emlékszik vissza Gál Kinga. Az immár második ciklusát töltő európai parlamenti képviselő története nem mindennapi, hiszen a női diplomatákat, politikusokat a munka végeztével, a késő esti órákban hazaérve általában nem várja kislurkók hada. A többgyerekes család egyáltalán nem megszokott a körükben. Az esetek többségében idővel választaniuk kell a gyerekvállalás vagy a karrier között. Gál Kinga életútja viszont ékes bizonyítéka annak, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie, nem összeférhetetlen a nagy család és a karrier. Igaz, a négy gyermekes édesanyánál előbb érkeztek a gyerekek és csak utána indult be igazán a karrier. "Hálás vagyok a sorsnak, hogy olyan munkahelyeken dolgozhattam, ahol a körülöttem dolgozó, leginkább férfi vezetők elfogadták és tiszteletben tartották, hogy kapásból néhány hónapos ikrekkel vagy éppen várandós anyukaként kezdtem az új munkahelyen. Megfelelő rugalmasságot mutattak.." A megértő főnökök önmagukban persze nem elegendőek egy hatfős család mindennapi "működésének" és a karriernek a menedzseléséhez. "A család egy közös vállalkozás. Csak akkor lehet eleget tenni mind a munkhelyi, mind az otthoni "világ" kihívásainak, ha ebben partner az ember társa. Hiszen míg bizottsági ülést vezetek sokszor estébe nyúlóan vagy éppen interjút készítek, valakinek vacsorát kelladnia a négy gyereknek. "
Európai parlamenti képviselőként ráadásul nem csupán a munkahely és a családi otthon között, de Brüsszel – Strasbourg és Budapest között is rendszeresen ingáznia kell Gál Kingának. Bár az utazások számát igyekszik a legszükségesebbekre csökkenteni, így is akad elég repülőn, vonaton vagy éppen autóban töltött idő. "Kevésbé jártam be a világot különböző hivatalos utak révén. Ami nem volt feltétlenül szükséges, azt lemondtam. Igaz ez a hivatalos fogadásokra, vacsorákra egyaránt." Ez az áldozat szükséges volt,"mivel minden egyes kiesett reggel vagy este egy komoly megterhelés a másik félnek. Elég, ha csak a fiúk iskolába indítására gondolunk, a tízóraik vagy a reggeli elkészítésére, ami négy kamaszodó fiúgyermeknél önmagában időigényes művelet."
Utazgatásokból és távol töltött időből a legszükségesebbre szorítva is kijut a képviselő asszonynak, mivel az Európai Parlament Brüsszel mellett a strasbourgi központjában havonta ülésezik. Ráadásul a kelet-franciaországi nagyvárosban gyakoriak az éjszakába nyúló tanácskozások."Ilyenkor távol van a család, ezért nem zavar, ha látástól Mikulásig dolgozunk. A strasbourgi ülésszak alatt sokszor előfordul, hogy gyakorlatilag nappal nem is látom a várost." A tanácskozások befejeztével sokszor éjszakába nyúlóan a számítógép mögött ülve dolgozik Gál Kinga. Ennek az eredménye a Magyar Külügyi Intézetben nemrég bemutatott, immár harmadik könyvének a megjelenése, mely a Kisebbségi Jogok Európában címet kapta. Az angol nyelvű kiadvány az elmúlt 2,5 év kisebbségpolitika területén megszerzett tapasztalatait rögzíti.
Brüsszelben azonban már más a program. A család életében nagyon fontos a vacsora. Gál Kinga éppen ezért igyekszik úgy szervezni a teendőket, hogy az esti étkezésre lehetőleg hazaérjen és részt vegyen a házi feladatok számon kérésében is."A mai gyerekek nagyon betáblázottak, magasak az elvárások velük szemben. Kell, hogy legyen egy olyan pont, amikor kiengedhetnek, megoszthatják sikerélményeiket, vagy elmondhatják, mi bántja őket. Csak így lehet észrevenni azokat a problémákat – különösen kamasz korban -, ami mellett ha elmennek a szülők később nagyon megbosszulhatják magukat. Igenis kell, hogy legyenek olyan pontok a család napi életében, amikor nem észrevétlenül megyünk el egymás mellett." A hétvégék jelentősége éppen ezért különösen felértékelődik. "Legalább egy napnak a családénak kell teljességében lennie, melyet, ha az idő is engedi a szabadban szoktunk eltölteni. Ez fontos a fizikai feltöltődés szempontjából is"− magyarázza Gál Kinga.
A gyereknevelés itthon, segítő nagyszülők, családtagok, barátok mellett is nagy kihívás. Ez hatványozottan igaz, ha az ember a köz szolgálatában dolgozik. Pláne, ha mindezt külföldön és négy gyerekkel kell megtennie. A mindennapokba igazi színfoltot tudnak hozni, még az egy-egy hétre korlátozódó nagyszülői látogatások is. Ilyenkor lazulhat kicsit az órarend. Az hatfős család olajozott működéséhez ugyanis nélkülözhetetlen a napok pontos, részletekbe menő megtervezése, attól kezdve, hogy ki hány órakor indul, egészen a hazaérkezés pillanatáig. "Ha működik a család, sikerült mindent jól megszervezni." A napi program persze nagyban függ a munkahelyi teendők és a gyerekek elfoglaltságától is." Olykor igen nehéz az iskolai programok, az úszóedzések és a megkerülhetetlen esti hivatalos programok miatt összeállítani a napunkat. A legjobbak az ad hoc "összelopott" órák, amikor hirtelen úgy alakul, hogy mégis együtt lehet a család."
Kisebbségekért
A kisebbségek és az emberi jogok melletti kiállás fontosságát már gyermekkorában a saját bőrén tapasztalta Gál Kinga. Nagyváradon egy kemény diktatúra idején nőtt fel, mielőtt gimnazistaként családjával áttelepült volna Magyarországra, majd felvételt nyert az ELTE jogi karára. Ezt követően számos helyen megfordult. Dolgozott Bukarestben, Németországban és Budapesten is. Életének minden ciklusa egy építőelemként funkcionált ahhoz, hogy teljesebben lássa azt a kérdéskört, amiben a mai napig dolgozik."A romániai magyar kisebbség tagjaként tapasztaltam, hogy a diktatúra bukása önmagában nem elé, hogy jog- és esélyegyenlőségünk valósággá váljon. A jogainkért meg kell küzdeni. A Határon Túli Magyarok Hivatalának szemszögéből is láthattam a határon túli magyar közösségek helyzetét, amikor is a magyar állam hozzáállása és támogatási rendszere volt a tét. Megtapasztaltam , hogy mennyire fontos a segítség és a biztatás a közösségek számára. A nemzetközi szervezeteknél dolgozva megtanultam, hogy alapfeltétel bármiféle eredményhez, hogy a magyar közösség tudatosan fogalmazza meg céljait és legyen meg a változtatáshoz az akarata és a mindenkori magyar kormány támogatását is bírja, de ez önmagában mind nem elég. Problémáinkat el kell tudni mondani és meg kell értetni a nemzetközi szinten is, meg kell tudni védeni a jogainkat, és támogatókat kell találni céljainkhoz."
Nehézségek persze rendre jelentkeznek, előbb státusztörvény, majd nyelvtörvény, állampolgársági törvény… A kisebbségpolitika, az alapvető jogok védelme, bel- és igazságügy igen konfliktusos terület nemcsak az Unión, de az Európai Parlamenten belül is. "Azt vettem észre, hogy a nőknek jó érzéke van arra, hogy egy-egy kemény helyzetből könnyebben kikerüljenek az álláspont feladása nélkül is. Gyakran, amikor beállnak a csapatok az ütközőzónába, egy mosollyal sok mindent el lehet érni." Gál Kinga tapasztalatai szerint a felek sok esetben zöld ágra tudnának vergődni akkor is, ha pragmatikusan lehoznák a mindennapok szintjére az elvont vitákat. A hölgyek erre alkalmasabbak, mivel ők"könnyebben lebontják a konfliktusokat a mindennapok valóságára és hamarabb eljutnak a megoldáshoz, a nézeteltérések feloldásához vezető közös pontokhoz."