Megkérdőjelezhető az Európa jövőjéről szóló konferencia módszertana

Hétvégén került sor az Európa jövőjéről szóló konferencia munkacsoporti üléseinek és második plenáris ülésének megrendezésére Strasbourgban. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjából Gál Kinga és Trócsányi László vesz részt a tárgyalásokon. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke szerint a magyar állampolgárok véleménye nem megfelelő súllyal jelenik meg a különböző következtetésekben, annak ellenére, hogy hazánk kiemelkedő aktivitással vesz részt az eseményekben és a magyar állampolgárokat is egyértelműen érdekli az EU jövője. Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta, a szervezőknek fontos törekedniük a kölcsönös megértésre. Kiemelte: csak erős tagállamokon keresztül lehet erős Európai Uniót építeni.

Gál Kinga a munkacsoporti ülésen megkérdőjelezte a metodológiát, amit az Európa jövője konferenciasorozat digitális platformján regisztrált események hivatalos elemzésére használtak. „Az alkalmazott értékelés alapján a szervezők ugyanolyan súllyal mérik a komoly eseményeket és konferenciákat, mint a regisztrált véleményeket és hozzászólásokat. Ezért az itt ismertetett, eddigi tapasztalatok által levont következtetések nem reprezentatívak. A képviselő felhívta a figyelmet: Magyarország az uniós összesítés alapján a megrendezett események tekintetében második helyen áll majd 300 regisztrált eseménnyel, az ifjúság és kultúra területén pedig első helyen, ennek ellenére a rendezvényeket értékelő következtetésekben nem szerepelnek a Magyarországon legnépszerűbbnek bizonyuló vélemények. Ugyanakkor a számok bizonyítják, hogy a magyarokat érdekli Európa jövője, és aktívan részt akarnak venni annak formálásában” – emelte ki Gál Kinga.

Gál Kinga továbbá felhívta a figyelmet arra a tényre is, hogy az EU lakosságának 10% a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségekhez tartozik. A képviselő szerint „a két sikeres kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés egyenként egy millió aláírással bizonyítja, hogy ezen kisebbségi közösségek elvárják esélyegyenlőségük gyakorlati megvalósítását és garantálását. Személyes küldetésemnek tekintem, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségi közösségek, elsősorban a fiatalok, érdekei is megjelenjenek az Európa jövőjéről szóló közös gondolkodásban. Az Európai Bizottság a Konferencia által tegyen végre konkrét lépéseket ezen közösségekhez tartozó polgárok jog- és esélyegyenlőségének megvalósulásáért. Az Uniónak nem lehetnek elsődleges és másodlagos polgárai!” – hangsúlyozta a képviselő.

Trócsányi László rámutatott, hogy az Európai Unió utolsó nagy projektje 2004-ben volt a keleti bővítéssel. Azóta az integráció számos válságot élt át, például a gazdasági válságot, a migráció jelentette kihívásokat, vagy a mostani járványhelyzetet. Ezek a fejlemények az Unió lakosságának elbizonytalanodásához vezettek, a közélet brüsszeli buborékról és elefántcsonttoronyba-zárkózásról beszél. A Konferencia során elengedhetetlen annak a felismerése, hogy ugyanarról a témáról különféle vélemények léteznek. Arra van jelenleg szükség, hogy valódi pluralizmus valósuljon meg az Európa jövőjéről szóló párbeszéd során, igazi tartalmi vita; ugyanis csak a különböző nézetek ismeretével lehet a kompromisszumok irányába haladni és valódi eredményeket elérni. A képviselő örömét fejezte ki, hogy a balkáni országok képviselői felszólalhattak a konferencián.

Trócsányi László emlékeztette a Konferencia résztvevőit, hogy törekedjenek a kölcsönös megértésre, hiszen ezt jelenti az egységet a sokszínűségben. Kifejtette, hogy Magyarország aktívan részt vesz az Európa jövőjéről szóló diskurzusban. Rámutatott, hogy a cél az, hogy olyan irányba haladjunk, amely összetart és nem szétszakít minket. A világnak szüksége van az egységes Európára. Ehhez a nemzeti parlamenteknek, tagállamoknak meghatározó szerepet kell játszaniuk. Hiszen a tagállamok a szerződések urai, csak erős tagállamokon keresztül lehet erős Európai Uniót építeni – zárta gondolatait Trócsányi László.