Külpolitika

Megerősített pozitív üzenet Szerbiának és a Vajdaságnak

Megerősített pozitív üzenet Szerbiának és a Vajdaságnak

2014. 01. 16.

Schöpflin György felszólalásában kiemelte: az elmúlt év kulcsfontosságú volt Szerbia számára, hiszen valódi áttörésre került sor a Koszovóval való viszony rendezésében. "A Belgrád-Pristina párbeszéd történelmi jelentősége elvitathatatlan. Az elveszített területekkel való szembenézést nem könnyű elviselni, bármely országról legyen is szó" – mondta el a néppárti politikus. Ugyanakkor Schöpflin felhívta a figyelmet, hogy "legyen érzelmileg bármennyire fontos a Koszovóval való viszony rendeződése, nem vakíthat el senkit. Sok probléma van még napirenden".
 
A fideszes képviselő elsőként a szerb alkotmány módosításának szükségességét emelte ki, amely értelmében Szerbia területének szerves részének tekinti Koszovót. Schöpflin hangsúlyozta továbbá a szerb politika meghatározó elemének, a központosító gondolkodásmód mielőbbi változtatásának szükségességét. "A központi kormányzat beavatkozása Vajdaság tartomány autonómiájába, és ezzel együtt a helyi önkormányzatokéba, kétségkívül rossz irányba mutatnak – szembemennek a szubszidiaritás, és a hatékony kormányzás elveivel" – figyelmeztetett Schöpflin.
 
A mélyen gyökerező korrupció felszámolására tett politikai cselekvést Schöpflin dicséretesnek értékelte. Azonban ez szerinte szorosan összefügg a túlzott központosítással és egy relatív gyenge jogrendszerrel. "Hosszú távon az egyensúlynak helyre kell állnia a korrupcióellenes küzdelem, a jogrendszer relatív gyengesége, valamint a túlcentralizáltság között"- hangsúlyozta. Mindenekelőtt azonban Szerbiának a gazdaság rendkívül rossz állapotát kell orvosolnia. "Az éveken át tartó rossz kormányzás súlyos torzulásokat okozott a piac működésében. Ezen a területen mihamarabbi cselekvésre van szükség" – zárta felszólalását Schöpflin György.
 
Gál Kinga fideszes képviselő szerint lényeges, hogy az Európai Bizottság kövesse nyomon azokat a problémákat, amelyek kulcskérdések a vajdasági magyarság számára és megnevezésre kerültek a jelentésben. Ilyen például felhívás a nemzeti tanácsok kompetenciáinak csorbítatlan megőrzésére és a működésükhöz szükséges pénzügyi források biztosítására; felhívás a restitúciós törvény diszkriminációmentes alkalmazására; utalás a rehabilitációs törvény ártatlanság vélelmén alapuló alkalmazására; felhívás a kisebbségi nyelvhasználat biztosítására az önkormányzatokban; utalás az anyanyelven sugárzó média megőrzésére, valamint a Vajdasági Autonóm Tartomány autonómiájának és költségvetésének tiszteletben tartására.
 
A néppárti politikus ugyanakkor hangsúlyozta: a korábbi csatlakozási folyamatok bizonyították, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések napirendre kell kerüljenek a csatlakozási folyamatok során és ezen problémákra megnyugtató megoldásokat kell találni az adott ország csatlakozása előtt. Ezért is fontos, hogy a kisebbségi jogokat is érintő két tárgyalási fejezet a csatlakozás utolsó pillanatáig nyitva marad Szerbia esetében.