Magyarország nem marad egyedül a véleményével

– Milyen lehetőségei vannak a migráció kérdésében teljesen ellentétes álláspontot képviselő magyar kormánynak? A visegrádi együttműködés és annak potenciális támogatói vannak-e annyira erős pozícióban, hogy bízzanak a tagállami érdekek győzelmében?
– Reménykedem a tanácsban, hiszen a magyar kormány eddig is élesen fogalmazta meg a migráció kapcsán képviselt nemzeti álláspontot. Abban is reménykedem, hogy nem marad majd magára a véleményével, hiszen most sincs egyedül: a menedékkérők felső határ nélküli, automatizmuson és kötelező elven alapuló elosztását mások is elutasítják. Ilyen módon a tanács álláspontja végül árnyalhatja a parlament álláspontját. Utóbbi a strasbourgi szavazást követően már nem módosulhat, viszont a tanács megfogalmazhat ezzel ütköző javaslatot. Jelenleg ebben bízunk. Ami a visegrádi együttműködést illeti, a migráció kapcsán képviselt álláspont sziklaszilárd. Azt gondolom továbbá, hogy menekültügyben nemcsak a V4-ek kooperációjára számíthatunk, hanem a balti országok, Románia, Bulgária és reményeim szerint Ausztria támogatására is. Hangsúlyozom, az Európai Parlament által elfogadott tervezet gyakorlatilag migránsok tömegeinek szóló meghívó. Ahhoz, hogy valamennyi tagállam számára elfogadható megoldás szülessen, egy ettől gyökeresen eltérő javaslatból kellene kiindulni.

– Ön alelnöki pozíciót tölt be a LIBE bizottságban és az Európai Néppártban is. Személyesen hogyan tudja segíteni Magyarország ügyét?
– Ez a csata nem most kezdődött, egy sokkal korábbra visszanyúló ügyről van szó. Gyakorlatilag attól kezdve, hogy a menekültkérdés megjelent az európai porondon, és láttuk, hogy mi történik a határainkon, állítottuk, hogy a folyamatot lehetetlen így megállítani. Amikor az Európai Bizottság először előállt a migránsok elosztásáról szóló elképzelésével, már akkor hangoztattuk, hogy a bevándorlók meghívóként értelmezik a kvótát, ráadásul azt sem lehet feltételezni, hogy majd abban a tagállamban maradnak, ahova az elosztási kulcs alapján küldik őket. Ez már korábban is látható jelenség volt. Mi idejében jeleztük Brüsszelnek, hogy működésképtelen a terv, ennek ellenére máig minket, magyarokat szidnak – pedig számos nyugat-európai tagállam sem teljesítette a számára előírt kvótákat. Azt gondolom, többször el kell mondani, milyen veszélyekkel jár a tömeges bevándorlás és a megfelelő integráció
hiánya. Erre mindig felhívjuk a figyelmet, legyen szó parlamenti plenáris ülésről vagy az Európai Néppártban történő egyeztetésről. Az én vezetésemmel készült is a néppártban egy ilyen értelmű migrációs témájú anyag, illetve köztük a radikális iszlámról és a megfelelő integráció hiányáról szóló dokumentum. Ezt az Európai Néppárt idén tavasszal, a máltai kongresszusa alkalmával elfogadta. Szerintem sok tagállamban megértik a törekvéseinket, de nem biztos, hogy ők ma az uniós fősodorba tartoznak. Ennek ellenére továbbra is úgy vélem, hogy folyamatosan küzdenünk kell a probléma más módon való kezeléséért.

– Mégis mikor születhet meg ennek a törekvésnek az eredménye? Mennyire távoli a konszenzusos megoldás a tömeges bevándorlást illetően?
– Nehéz és összetett a kérdés, de azt gondolom, hogy a határvédelem jelentősége már mindenképp körvonalazódik Európában. A külső határok védelmének alapvető fontosságúnak kell lennie. Az, hogy ezt az európai döntéshozó fórumok kimondják, ugyanakkor még nem jelenti, hogy a terepen is változás megy végbe. Sajnos nagy tehetetlenségi erő rejlik a rendszerben és a migráció jelenlegi kezelési módjában, de éppen ezért fontos a mi szerepünk. Mindnyájunknak az az érdekünk, hogy Európa olyan maradjon, amilyennek kaptuk és szerettük, és így kell majd továbbadnunk a gyerekeinknek is. A fordulópont úgy jöhet el, ha ezt minél többen és többet hangsúlyozzuk.

– A következő csata december 7-én következik, amikor is a LIBE bizottság a magyar jogállamiság kapcsán tart meghallgatást. Mekkora az esemény tétje, valóban fennáll a veszélye annak, hogy a jövőben Brüsszel az uniós alapértékek csorbuló magyarországi helyzetéről és az alapszerződések hetes cikkelye szerinti eljárásról határozzon?
– Hangsúlyoznom kell, hogy nem először van meghallgatás Magyarországról, számos hasonló eseményen estünk már át. Hol Tavares-jelentésnek hívtuk, hol általános magyarországi helyzetnek, de olyan is akadt, hogy nem hívtuk sehogy, csak éppen vitáztak rólunk. A decemberi meghallgatás egy újabb uniós jelentés része, amit egy holland zöldpárti képviselő készít majd el. A folyamatnak valóban az lesz a végkövetkeztetése, hogy legyen-e a hetes cikkely alapján eljárás ellenünk, és ehhez kérte a jelentéstevő a LIBE decemberi eseményét. Látva a meghívottak listáját, azt kell mondanom, hogy a szereplőkkel már találkoztunk, és lesznek olyan előadók, akik már számos alkalommal beszéltek a magyar kormány ellen. Biztos vagyok benne, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állni fogja a sarat Brüsszelben, és nem okoz majd gondot a magyar álláspont védelme. Magyarország és a jogszabályaink már rengeteg közösségi ellenőrzésen estek át, és nyugodtan állíthatom, hogy egészen kevés olyan uniós tagállam van, amelynek az alkotmányát, igazságügyi berendezkedését vagy a médiapiacának a helyzetét olyan mértékben átvizsgálták, mint a magyarét. Hadd szögezzem le: mi minden egyes alkalommal odafigyeltünk, és ha kellett, igyekeztünk javítani. Én a mostani helyzetet leginkább egy művitának tudom be, úgymond Brüsszel a renitens diákot akarja büntetni, hiszen nem úgy viselkedik, mint a többiek, vagy ahogy azt elvárják tőle. Felháborítónak tartom, hogy általános és feltétlen megfelelést várnak el, miközben azt is egyértelműen látjuk, hogy nem egyforma mércével mérik a tagállamokat.

– Az említett ellentétek és Magyarország fekete bárány szerepe mennyire ütközik ki az Európai Néppárton belül? Valóban nehéz a magyar delegáció helyzete?
– Ahogy az a nevében is szerepel, az Európai Néppárt egy nagy méretű, széles politikai spektrumot lefedő gyűjtőpárt, ez pedig azt vonja maga után, hogy ilyen és olyan nézetek is megjelennek a tömörülésen belül. A mindenkori hangulatot inkább az határozza meg, hogy éppen a párt melyik része és melyik politikusa nyilatkozik. Nyilvánvaló, hogy a néppárton belül akadnak olyanok, akik nem kedvelnek bennünket, és ennek folyamatosan hangot is adnak. Ennek ellenére hangsúlyozni szeretném, hogy az évek alatt az ő befolyásuk meglehetősen csekély maradt. Csak remélni tudom, hogy ez a továbbiakban is így lesz, hiszen a magyar delegáció teljes mellszélességgel kiáll a néppárti alapelvek és gondolkodásmód mellett. Nem látom a sajtóban emlegetett veszélyhelyzetet, szerencsére eddig mindig sikerült elmagyarázni, hogy Magyarország mit és miért tesz, ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy az Európai Néppártban megbecsülik a magyar kollégák munkáját.

forrás: www.magyaridok.hu