Közös Sajtóközlemény Baszkföld helyzete kapcsán

Előadásukból kiderült, bár Baszkföld széleskörű adminisztratív- és pénzügyi autonómiát élvez, helyzetük korántsem tekinthető megoldottnak, ugyanis a spanyolországi Navarra tartományban még mindig korlátozzák a nyelvhasználatot, a Franciaországban élő baszkok létezését még csak el sem ismerik. A baszk nyelv mind az UNESCO, mind pedig az Európa Tanács Euromosaic nevű szervezete által veszélyeztetett nyelvként van nyilvántartva.

Tőkés László EP-képviselő felszólalásában szolidaritását fejezte ki a jogaikért küzdő baszkokkal. Elmondta: Erdélyben a történelmi egyházak segítséget nyújtottak az anyanyelv megtartásáért folytatott harcban és a magyar nyelvű oktatási intézmények beindításában. Segíti-e az egyház a baszk kultúra, anyanyelv megtartását? Milyen nyelven zajlik a liturgia? – kérdezte Tőkés László, megemlítve a munkacsoport legutóbbi ülésén elhangzottakat, miszerint a moldvai csángómagyarok és a görögországi macedónok nyelvi megmaradását nem segíti az egyház.

Válaszában a baszk előadó, Inaki Etxezarreta elmondta: faluhelyen a mise nyelve a baszk, nagyvárosokban két nyelven zajlik. A római katolikus egyház a Franco-diktatúra alatt ernyőként védte a baszk nyelv oktatását megőrizni és újjáépíteni akaró Ikastolas-hálózatot. Az Ikastolas azonban egy világi hálózat, amelynek köszönhetően a baszk nyelvet használók aránya 25%-ra nőtt, ami közel 600.000 főt jelent.

Gál Kinga képviselőasszony a baszk nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozva azt kérdezte: elismeri-e a spanyol állam a baszk iskolák által kibocsátott diplomákat?

Etxezarreta válaszában elmondta: az iskolák állami alapokból élnek, állami képzésben részesülnek az oktatók, tehát az állam elismeri az általuk kiállított diplomákat. Az egyetemi oktatás jelentős része baszk nyelven zajlik, habár bizonyos tantárgyakat csak spanyolul oktatnak.