Közös jövőnk záloga identitásunk megőrzése – Megnyitották a trianoni-emlékkiállítást az Európai Parlamentben

A "Világhírű magyarok – a trianoni múlt, schengeni jövő" címet viselő kiállítás legfőbb üzenete, hogy a határok változásától független a közösségek anyanyelve és a nemzeti identitása, továbbá hogy a nemzetek békés együttélésének záloga egy olyan Európa megteremtése, ahol az anyanyelven való gondolkodás, tanulás, alkotás elfogadása és támogatása biztosított.

Gál Kinga megnyitó beszédében emlékeztetett a Trianoni békeszerződés ejtette sebekre, melynek következményeként Magyarország területének több mint kétharmadát, polgárainak pedig több mint felét veszítette el. A néppárti politikus kiemelte, hogy a példátlan döntés Európa számban legnagyobb nemzeti, tradicionális kisebbségét teremtette meg, a máig milliós lélekszámú kárpát-medencei magyar kisebbséget.  Gál Kinga szerint, bár sokáig úgy tűnt, hogy ez a 90 éve ejtett történelmi seb gyógyíthatatlan, a térség európai uniós integrációja és ezen államoknak a schengeni-övezethez történő csatlakozása lehetőséget nyújt Trianon örökségének kezeléséhez. "Ma már tudjuk: az új Európa eszméje, a Schengeni szerződés nyitotta új perspektíva közös akaratunkkal része lehet a megoldásnak és jelentős közös erőforrásunk lehet" – hívta fel a figyelmet a kiállítás védnöke.
 
Gál Kinga beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállításon olyan világhírű művészek, tudósok, feltalálók kerülnek bemutatásra, akik magyarként lettek ismertek a világ számára, s akiknek újításait sok esetben nap, mint nap használjuk. "Olyan emberek találmányait mutatjuk be, akik magukat magyarnak vallották, függetlenül attól, hogy születési helyük a mai Magyarország területén kívül esik. Ezek a világhírű magyarok személyes példájukkal már bizonyították, hogy a legfontosabb közös értékeink, a kultúra, a tudomány, a művészet sohasem ismertek határokat. A kiállítás üzenete, hogy a határok bár változhattak, az identitás, az anyanyelvhasználat ettől független" – emelte ki Gál Kinga.
 
A néppárti politikus reményét fejezte ki, hogy az európai intézmények azon értékek megerősödését is igyekeznek elősegítni, amelyek lehetővé teszik a hagyományos nemzeti közösségek egymás melletti fejlődését, egymás tiszteletben tartását, így az anyanyelv-használat, a kisebbségi nemzet történelmének, kultúrájának és hagyományainak elfogadását. "Hadd kívánjak mindannyiunknak egy olyan közös Európát, ahol szabadon lehet emlékezni a legfájdalmasabb történelmi pillanatokra is, és ahol a tanulás, az alkotás, a tehetség és az anyanyelven való gondolkodás tisztelete nem ismer határokat! Ez a közös jövünk záloga!" – zárta megnyitó beszédét Gál Kinga.
 
Bauer Edit felvidéki európai parlamenti képviselő beszédében szülőfalujának, Somorja példáján – amely utóbbi egy évszázadban öt különböző országhoz tartozott – keresztül világított rá a történelem viharos sorsfordulataira. A néppárti politikus kiemelte: "Az Európai Unió alapító atyái megtanulták, hogy Európa jövője a közös értékek megőrzésében rejlik, egy olyan Európa megteremtésében, ami a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik".
 
Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy kilenc évtizeddel a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája után tartozunk azzal, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenézzünk, és – ahogy azt neves költőnk, József Attila írta – „a múltat bevalljuk” és „rendezzük végre közös dolgainkat”. A néppárti politikus kiemelte: "Mi nem revansizmust – hanem békét és testvéri együttműködést szeretnénk Európában".
 
Joseph Daul, az európai parlament néppárti képviselőcsoportjának vezetője beszédében Magyarország modern történelmének legmeghatározóbb eseményének nevezte a Trianoni békeszerződés aláírását. "A történelem folyamán, különösképpen az elmúlt évszázadban, Európa országainak komoly veszteségeket és tragédiákat kellett elszenvedniük. Mi, akik minden nap az egyesült, stabil és békés Európáért dolgozunk, nem felejthetjük el ezt" – emlékeztetett. Joseph Daul beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállításon bemutatott kiemelkedő egyéniségek mindazon értékek képviselői, előfutárai voltak, amely értékek képviseletéért és erősítéséért ma az európai politikusok dolgoznak. A frakcióvezető szintén kiemelte, hogy az Európai Unió vívmányainak köszönhetően a régebben sokszor zárt határok ma már szabadon átjárhatóak.  
 
Háttér:

A kiállítás az Európai Parlament brüsszeli épületében egész héten megtekinthető. A kiállításon bemutatott személyek:Márai Sándor – Kassán született író, költő, újságíró; Jedlik Ányos – Szimőn született bencés szerzetes, természettudós, feltaláló, a dinamó és a szódavíz atyja; Kempelen Farkas – Pozsonyban született zseni, a mesterséges intelligencia programjának előfutára, a sakkgép és a beszélőgép megalkotója; Petzval József – Szepesbélán született, az objektív továbbfejlesztője; Bartók Béla – Nagyszentmilóson született zeneszerző, a 20. század egyik zeneóriása; Körösi Csoma Sándor – Csomakőrösön született nyelvész, Ázsia-kutató, az első tibeti-angol szótár szerzője; Bólyai János – Kolozsváron született matematikus, a  nemeuklédeszi geometria megalkotója; Irinyi János – Nagylétán született vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója; Liszt Ferenc – Doborján született zeneszerző, a 19. század egyik legünnepeltebb zongoravirtuóza; Munkácsy Mihály – Munkácson született festő, a 19. századi romantikus realizmus világhírű képviselője; Déri Miksa – Bácson született mérnök, a transzformátor egyik feltalálója; Puskás Tivadar – Budapesten született mérnök, a telefonközpont és a telefonhíradó feltalálója; Gábor Dénes – Budapesten született Nobel díjas fizikus, a holográfiai atyja; Neumann János – Budapesten született matematikus, fizikus, a számítógép működési elvének kidolgozója; Ifj. Rubik Ernő – Budapesten született játéktervező; Szent-Györgyi Albert – Budapesten született, Nobel-díjas biokémikus, a C-vitamin felfedezője.

 

 GÁL KINGA teljes beszédenek szövege:

 "Tisztelt Elnök Úr, kedves Képviselőtársaim, és minden kedves vendég érkezzen Magyarország határain belülről, azon túlról, vagy Európa bármely szegletéből! Kedves hölgyeim és uraim!

 Az első szó jogán hadd köszönjem meg, hogy jelenlétükkel megtisztelnek minket, és mindazokat a híres feltalálókat, zeneszerzőket, Nobel-díjas tudósokat, vagy írót, akikről szól ma ez a kiállítás itt, az Európai Parlamentben.