A tényszerűség nem érdekelte az európai baloldalt a Tavares-jelentés kapcsán - mondta lapunknak Gál Kinga fideszes néppárti EP-képviselő, aki részt vett a jelentést állításait helyre tevő avagy megcáfoló több száz módosító javaslat megfogalmazásában.
Éles a helyzet az európai intézmények és Magyarország között. Az Európa Tanács viszont úgy döntött, nem indít megfigyelési eljárást Magyarország ellen. Ezt hogyan értékeli?
Fontos és lényeges döntés született, az utolsó percben nagy többséggel döntöttek úgy, hogy nem lesz hazánk ellen eljárás. Ez egy igazságtalan eljárás lett volna, hiszen nem volt alapja. Az Európa Tanács döntése az EU számára is iránymutató lehet, hogy miként foglalkozzanak a Magyarországgal kapcsolatos kérdésekkel. Az ET döntése az európai baloldalt is elgondolkodtathatta volna a Tavares-jelentés kapcsán, de úgy tűnik, ők már előre eldöntötték, mi fog történni. A tényszerűség nem érdekelte őket.
Az elmúlt időszakban nagy vitát váltott ki a Tavares-jelentés. Mi az alapvető kifogásuk a jelentéssel szemben?
2004 óta sokat láttam és tapasztaltam már az Európai Parlamentben, azt kell hogy mondjam: méltatlan volt az EP-hez, az Európai Unióhoz ez a vita. Én szégyellem magamat a jelentés támogatói helyett. Látszik, hogy mielőtt elkészült volna a jelentés, már megvolt annak koncepciója. Arról szólt az egész, hogy a magyar kormányt minden áron el kell ítélni. Tavaly év elejétől, amióta elindult a jelentés körüli munka, látszott, hogy a baloldali-liberális többség már döntött az ügyben. Az, hogy mi van a valóságban, a magyar törvényekben pontosan, nem érdekelte őket. A többséget megszervezték és végigvitték az eljárást. Tavares egyébként mintegy jutalomként kapta ezt az ügyet a zöldektől, miután átült hozzájuk a kommunistáktól. De végső soron bárki lehetett volna Tavares helyén, az egész előre meg volt szervezve.
Több mint félezer módosítót nyújtottak be a jelentéshez, ön is kivette a részét ebből a munkából.
Kemény időszak volt. Gondolkodtunk, hogy vagy kivonulunk az egész ügyből, vagy pedig minden egyes paragrafust megnézünk és szétszedünk. Végül az utóbbi megoldás került az előtérbe: cáfoltuk, helyre tettük, kiegészítettük a jelentés elfogult, manipulatív vagy téves megállapításait. Magam mintegy 170 egyedi módosítót adtam be, de magyar és külföldi néppárti képviselőtársaimmal még többet jegyeztünk együtt. A KIM és a Külügy is sokat segítette a munkánkat.
Ugyanakkor szerencsére nem csak a magyar helyzettel van elfoglalva az EP: a napokban fogadtak el egy jelentést a legkiszolgáltatottabb csoportok helyzetéről is.
Egyre nehezedik egyes társadalmi csoportok helyzete, szerte Európában. Ez egy akut probléma, és végre fontos ügyekkel, lényeges kérdésekkel is foglalkozik az EP. A jelentés a kiszolgáltatott helyzetű csoportok ellátáshoz való hozzáféréséről szól. Ahogy a jelentés is több ponton kiemeli, a legkiszolgáltatottabb csoportok a gyermekek és fiatalok. A gyerekszegénységre sürgető megoldást kell találni. Észre kell venni és támogatni kell a segítő programokat. Ezért hívtam fel a figyelmet a magyarországi programokra, mint a "Minden gyermek lakjon jól!" nevű kezdeményezésre, mely által naponta több ezre gyermek jut meleg ételhez vagy a két éve létrehozott Erzsébet-programra. Az Erzsébet-programnak köszönhetően gyermekek, illetve hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy nagycsaládban felnövő fiatalok tízezrei mondhatják majd el, hogy valóban vakációztak: utaztak, kikapcsolódtak, feltöltődtek élményekkel és új barátokra leltek. Ez olyan hosszú távú befektetés, amely 15-20 év múlva hozza majd meg a gyümölcsét, amikor ezek a gyermekek felnőnek.
A külhoni magyarság kapcsán déli szomszédainknál vannak fejlemények: Horvátország EU-tag lett, Szerbiával pedig a régi sérelmek közös begyógyításán dolgozunk.
A horvát EU-csatlakozás fontos a helyi magyaroknak és azok pártolóinak is, hiszen most már újra egy közösségben élhetünk és képviselhetjük közös érdekeinket. Ugyanolyan fontos ugyanakkor, hogy az EU felé tartó Szerbiában is előrelépés történt. A szerb parlament határozatban ítélte el a magyarok egykori kollektív bűnösnek való megbélyegzését, és bocsánatot kért az őket ért atrocitásokért. Ez korábban elképzelhetetlen lett volna, csakúgy, mint a két államfő főhajtása a csurogi emlékműnél. Ezek fontos alapok, egy úton elindultunk, de tovább is kell mennünk rajta.
Forrás: EPP-hírlevél, 2013. július