2018. 08. 31.
Dabis Attila 2018. március 9-én Ártánd-Bors határátkelőhelyén kívánt belépni Románia területére, de a román határőrség nem engedte be az országba. Egy magyar uniós állampolgárnak egy másik uniós ország területére történő szabad mozgásának korlátozása tárgyában Gál Kinga és másik 8 EP képviselő írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be a Bizottsághoz. A kérdést és az arra adott választ alább olvashatják.
Írásbeli választ igénylő kérdés: E-003187/2018
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 130. cikke
Kinga Gál (PPE), Andrea Bocskor (PPE), Pál Csáky (PPE), József Nagy (PPE), Liadh Ní Riada (GUE/NGL), Josep-Maria Terricabras (Verts/ALE), László Tőkés (PPE), Yana Toom (ALDE) és Csaba Sógor (PPE)
Tárgy: Az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jog
Dabis Attila magyar állampolgár, a Székely Nemzeti Tanács jogi tanácsadója 2018. március 9-én, egy nappal a romániai magyar kisebbség által szervezett szolidaritási demonstráció előtt Ártánd-Bors határátkelőhelyen próbált átkelni a magyar–román határon. Dabis Attila a székely szabadság napja alkalmából tartandó megemlékezés társszervezője volt. A román határőrség arról tájékoztatta, hogy megakadályozza az országba való belépését, ám ténybeli vagy jogi indokot erre nem tudott szolgáltatni. Kérelmére reagálva Dabis Attila 2018. március 30-án a Román Határrendészet Főfelügyelőségétől a beutazási tilalmával kapcsolatos határozatot kapott, amely kijelenti: „A Románia területére való beutazási tilalom elrendelésére az 51/1991. számú törvény 3. cikke értelmében a nemzetbiztonságra fenyegetést jelentő cselekedetek eredményeként került sor.”
Dabis Attilának a Chartában rögzített alapvető jogai közül többet is megsértettek, nevezetesen a szabad mozgáshoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való jogot.
Összhangban áll-e az uniós jogszabályokkal, különösen a 2004/38/EK irányelv 27. és 30. cikkével, hogy indokolás nélkül beutazási tilalmat rendelnek el egy büntetlen előéletű uniós polgárral szemben azon az alapon, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent?
Mit tehet a Bizottság a jövőben annak megelőzésére, hogy a tagállamok jogellenes belépési tilalmat rendeljenek el törvénytisztelő uniós polgárokkal szemben?
………………
Válasz:
E-003187/2018
Věra Jourová biztos válasza
az Európai Bizottság nevében
(27.8.2018)
A 2004/38/EK irányelv értelmében a tagállamok közrendi vagy közbiztonsági okokból korlátozhatják az uniós polgárok szabad mozgását, feltéve, hogy tiszteletben tartják az irányelv VI. fejezetében meghatározott anyagi és eljárásjogi biztosítékokat.
A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a közrend és a közbiztonság követelményeit nemzeti szükségleteiknek megfelelően, amelyek tagállamonként eltérőek lehetnek, és időről időre változhatnak[1]. Ez a mérlegelési jogkör azonban nem korlátlan. Különösen a személyek szabad mozgásának alapelvétől való eltéréseket kell szigorúan értelmezni.
A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán kell alapulniuk, amelynek valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell jelentenie a társadalom valamely alapvető érdekére nézve.
A nemzeti hatóságoknak írásos tájékoztatást kell adniuk a korlátozó döntésről, pontosan és teljes egészében ismertetve a döntés okait, kivéve, ha ez ellentétes az állambiztonsági érdekekkel. Biztosítani kell a döntés elleni fellebbezésre vagy annak felülvizsgálatára vonatkozó bírósági és adott esetben közigazgatási jogorvoslati eljárásokat.
A Szerződések őreként betöltött szerepével összhangban a Bizottság folyamatosan felügyeli a tagállamokat abban, hogy a személyek szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályokat betartsák.
[1] Pl. a Bíróság 2012. május 22-i ítélete, P.I. kontra Oberbürgermeisterin der Stadt Remscheid, C-348/09, EU:C:2012:300, , 23. pont és a hivatkozott ítélkezési gyakorlat.