2018. 11. 28.
A Kárpát-medencei magyarság – európai jövő című mini-konferencián a jelenlévő EP képviselők, szakértők és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja vezetői áttekintették a határon túli magyar közösségek aktuális helyzetét és döntöttek egy politikai nyilatkozat megfogalmazásáról, mely összefoglalja az ebben az EP-ciklusban elért kisebbségvédelmi eredményeket és kijelöli a következő időszak képviselőire váró feladatokat!
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője az MTI kérdésére elmondta, a magyar képviselőkkel folytatott szerdai megbeszélésen tárgyalt Brüsszeli deklaráció ajánlásokat fogalmazna meg a jövőre megalakuló új összetételű Európai Parlament és Európai Bizottság számára, valamint az EP kisebbségi munkacsoportjának elvárásait rögzítené a kisebbségek kérdésének rendezése ügyében.
Mint elmondta, a mostani összetételű Európai Bizottság nem akar foglalkozni a kisebbségek kérdésével, a 2019-es választások miatt a következő bizottság pedig leghamarabb 14 hónap múlva ülhet össze. A kezdeményezés ezt a kieső időt próbálja értékessé tenni a kisebbségi ügyek számára. A dokumentumot az EP kisebbségi munkacsoportja májusban fogadhatja el Strasbourgban – tette hozzá.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédében előremutatónak nevezte, hogy a kezdeményezés konkrét, tartalmi javaslatokat kíván tartalmazni a kívánságok gyűjteményének megalkotása helyett. Fontosnak nevezte, hogy komplex kisebbségi joganyag készüljön, amely akár szankciókkal is rendelkezik. A dokumentumban szerepelnie kell annak is, hogy mindenkinek joga van a félelem nélküli életre – vélekedett.
„A következő Európai Bizottságtól követelni kell azt is, hogy legyen az őshonos nemzeti kisebbségekért felelős uniós biztos” – mondta.
Szili Katalin kijelentette: lehetetlen, hogy az Európai Bizottság nem tesz semmit, az Európai Parlament Magyarországot bíráló jelentést fogad el akkor, amikor vannak olyanok Európában, akiknek veréstől kell félniük magyarságuk miatt.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő előadásában elmondta, folyamatos odafigyelést és energia befektetést igényel az EP kisebbségi munkacsoportja munkájának szervezése.
„Hiszem, hogy megéri, hiszen úgy a magyar kisebbségi közösségek, mint Európa egyéb hagyományos nyelvi és nemzeti közösségeinek problémái is láthatóbbá válnak” – közölte.
Tájékoztatása szerint a munkacsoport üléseinek közel fele foglalkozott a határon túli magyar közösségek aktuális problémáival, valamint idén két, a hagyományos kisebbségek védelmét célzó parlamenti határozat is született. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak az EP szintjén sikerült jobban láttatni a kisebbségi kérdéseket. A Minority Safepack kezdeményezés megmutatta, hogy az európai köztudatban is erőteljesebben jelennek meg ezek a kérdések – húzta alá.
Gál Kinga reményét fejezte ki, hogy a jövő ősztől új mandátummal rendelkező Európai Bizottság komolyan veszi majd a több mint egymillió állampolgár által támogatott kezdeményezést.
Forrás: MTI