Jelentés az emberi jogok helyzetéről

A 2006-dik évről szóló jelentés, olyan területekre világít rá, ahol az Európai Unió intézményei, illetve a tagállamok nagyobb elkötelezettsége valóban segíthetnek a problémás helyzetek megoldásában az emberi jogok védelme terén szerte a világban.

 

Gál Kinga néppárti képviselő hangsúlyozta felszólalásában, hogy az emberi jogok védelmét harmadik országok felé akkor képviselhetjük hitelesen és következetesen, ha a saját házunk táján is rendbe tesszük.  Felhívta a figyelmet azon területekre, amelyeket saját módosító indítványaival is igyekezett hangsúlyosabbá tenni a szövegben, eszerint az Unión kívüli emberjogi problémák már régen saját, belső problémáink is.

 

Gál Kinga nagyobb érzékenységet és odafigyelést sürgetett a gyermekek jogainak érvényesülése és a nő- és gyermekkereskedelem elleni küzdelem érdekében. Ma évente 100-120 ezer ember esik áldozatul az Unióban, ennek 40% gyerek. Az etnikai, illetve őshonos nemzeti kisebbségek sorsára is felhívta a figyelmet a képviselőasszony, mely egyaránt megoldásra vár az EU-n belül, valamint közvetlenül az Unió szomszédságában található Vajdaságban és Kárpátalján.  A nemzeti és etnikai kisebbségek esetében a diszkrimináció tiltása csak a minimálisan szükséges, de nem elégséges feltétele ezen közösségek védelmének. 

 

Az Alapjogi Ügynökség néppárti felelőseként Gál Kinga reményét fejezte ki, hogy a március 1-én létrehozott új EU-s szerv hatékonyan működik majd közre a témában. Az Ügynökség integrált intézményes keretet hozott létre, amelyben jogi erővel érvényesülhet az Alapvető Jogok Kartája, amelyben az EU csatlakozik az Európai Emberjogi Egyezményhez, a jövőbeli Uniós szintű gyermekjogi és kisebbségvédelmi politika megalapozásához. Mindez hitelességet ad az Európai Unió azon lépéseinek, amelyek az emberjogi helyzet javítását célozzák meg harmadik országokban.