Javaslat a rendőrségi törvény módosítására

A rendőrség képtelen volt jogállami módon, a polgárok szabadságjogainak tiszteletben tartásával eljárni. Egy demokratikus, szabadságtisztelő európai jogállamnak szüksége van a szabadságjogokat megvédeni képes rendőrségre.  

A Szabadság Kör ezért javasolja, hogy a szabadságjogokat érintő rendőri intézkedések során az állampolgári jogokra, és a jogorvoslatra történő felhívás azonnal, ott helyben, és szóban kötelező legyen az eljáró rendőr részéről. A felhívás elmaradása bizonyos eljárás jogi cselekmények megismétlését, és rendőri fegyelmi felelősségre vonást vonhatná maga után. Mindezt a rendőri tekintély, valamint az emberi szabadságjogok megerősítése, és az állampolgárok védelme érdekében kezdeményezzük.

Az állampolgárok túlnyomó többsége nincs tisztában a rendőri intézkedéssel szembeni panasz lehetőségével, így vagy egyáltalán nem, vagy csak kirívó esetekben él vele.  Ezzel a rendőri szervek is tisztában vannak. Éppen ezért szükséges és kívánatos, hogy a rendőr a rutinszerű intézkedések (pl. igazoltatás) kivételével, köteles legyen arra, hogy az intézkedés alá vont személyt, az intézkedést megelőzően, vagy – amennyiben ez az intézkedés sikerességét veszélyeztetné, – közvetlenül az intézkedést követően tájékoztassa a jogairól, arról, hogy az intézkedéssel szemben panasszal élhet, jogi képviseletre, illetve nyilatkozat megtételére vagy megtagadására jogosult.

Álláspontunk szerint a javaslat mind az állampolgári tudatosságra és jogtudatra, mind a rendőri túlkapások visszaszorítására alkalmas eszköz. Egyben elősegítené a rendőrség demokratikus tekintélyének fokozatos helyreállítását, növelné a polgári és szabadságjogok tiszteletét a rendőri állományban. Az általunk javasolt megoldás sok jogrendszerben ismert és hatékonynak bizonyult a szabadságjogok védelmében, a rendőrségi eljárások jogszerűségének erősítésében.

A fentiekre tekintettel felhívjuk a magyar Kormányt, és az Országgyűlést, hogy ebben a kérdésben alkossa meg a szükséges jogszabályokat.

Kelt, Budapest, 2007. szeptembere

Balog Zoltán (teológus, politikus)
Borókai Gábor (újságíró)
Elek István (közíró)
Gál Kinga (jogász, politikus)
Gulyás Gergely (jogász)
Győri Enikő (volt nagykövet, tanácsadó)
Gyürk András (politikus)
Hammerstein Judit (tanácsadó)
Hankiss Ágnes (író, pszichológus)
Hegedűs Zsuzsa (szociológus)
Hidvéghi Balázs (politikai tanácsadó)
Holbok Sándor (jogász)
Manchin Róbert (szociológus, alpolgármester)
Őry Csaba (jogász, politikus)
Panyi Miklós (joghallgató)
Pap Csaba (joghallgató)
Prőhle Gergely (a liberális Fridrich Naumann Alapítvány volt magyarországi vezetője, tanácsadó)
Szájer József (jogász, politikus)
Torda Eszter (jogász, tanácsadó)