2013. 05. 23.
Írásbeli választ igénylő kérdés: E-000387/2013
Tárgy: Hiányosság a szabadság, biztonság és jog térségének müködésében
2000 áprilisában Francis Ciaran Tobin két kisgyermek életét követelő autóbalesetet okozott a magyarországi Leányfalun. Tobin, mivel időközben megszűnt a magyarországi munkaviszonya, 2000 novemberében hazatért Írországba. A magyar bíróság 2002 novemberében távollétében 18 hónap szabadságvesztésre ítélte az ír férfit. Magyarország kérte Francis Tobin kiadatását a dublini hatóságoktól, akik jogszabályi hivatkozások miatt ezt megtagadták.
A magyar közvélemény elégedetlen a helyzet megoldatlanságával. Ez nem tesz jót a jog és az igazságosság érvényesülésén alapuló térség megítélésének, illetve csalódást kelt az Unió közösségi politikájával kapcsolatban. A magyar közvélemény és a hatóságok számára nem az a fontos, hogy Francis Tobin Magyarországon töltse le büntetését, hanem hogy egyáltalán letölti-e. Hiszen elfogadhatatlan, hogy jogi kiskapuk lehetővé tegyék az elkövető számára, hogy büntetlenül élje mindennapjait.
Ezek fényében kérdezném a soros Elnökséget, hogy milyen rendelkezésre álló eszközei vannak arra, hogy segítse az ügy nemcsak jogszerű, hanem igazságot is szolgáltató lezárását, bizonyítva ezzel a jog és az igazságosság érvényesülésén alapuló térség működőképességét?
Válasz
A tagállamok közötti korábbi kiadatási rendszer helyébe lépő európai elfogatóparancs a kölcsönös elismerés és bizalom elvén nyugszik.
A Tanács a 97/827/IB együttes fellépés alapján értékelte az európai elfogatóparancs gyakorlati alkalmazását valamennyi tagállamban. Az értékelés[1]egyik fő megállapítása az, hogy az európai elfogatóparancs összességében eredményesen működik.
Az európai elfogatóparancson kívül léteznek más olyan jogi eszközök is, amelyek az Európai Unión belül a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés növelését célozzák. A kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés-büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat meghatározza azokat a szabályokat, amelyek a szabadságvesztés-büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó, valamely tagállamban hozott ítéleteknek a valamely más tagállamban való elismerésére és végrehajtására vonatkoznak.
A tisztelt képviselő olyan tragikus eseményre utal, amely kétoldalú üggyel kapcsolatos, és amelyet az érintett tagállamok igazságügyi hatóságai vizsgáltak meg. A Tanácsnak nem feladata véleményt nyilvánítani a nemzeti bíróságok határozatairól.
[1] 8302/4/09 REV 4.