Állampolgári jogok

Írásbeli kérdés az Európai Bizottsághoz a romániai gyülekezési szabadság kapcsán

Írásbeli kérdés az Európai Bizottsághoz a romániai gyülekezési szabadság kapcsán

2015. 08. 28.

Írásbeli választ igénylő kérdés: E-005983/2015/változat1
a Bizottság számára
az eljárási szabályzat 130. cikke
Kinga Gál (PPE), Jordi Sebastià (Verts/ALE), Andor Deli (PPE), Andrea Bocskor (PPE), Csaba Sógor (PPE), Iuliu Winkler (PPE), Valdemar Tomaševski (ECR), Ilhan Kyuchyuk (ALDE) és Izaskun Bilbao Barandica (ALDE)

Tárgy: A gyülekezés szabadsága Romániában

A Székely Nemzeti Tanács a târgu-mureşi/marosvásárhelyi hatóságokhoz fordult, hogy hivatalos engedélyt kérjen az előző évekhez hasonló békés tüntetés megrendezésére 2015. március 10-én, a székely szabadság napján. A megemlékezés fontos esemény a helyi magyar közösség számára, és egyben tiltakozás is a Romániában tervezett közigazgatási reform ellen, amely hátrányosan érintené a magyar kisebbséget.

A város polgármestere megtiltotta a tüntetést azt állítva, hogy nem engedélyezi a „szélsőségesek és exhibicionisták felvonulását”. A helyi rendőrség főnöke azzal fenyegetőzött, hogy fel fognak lépni mindazok ellen, akik az esemény tervezett napján összegyűlnek a városban. Ezért a szervezők elálltak a megmozdulás megszervezésétől.

A gyülekezés szabadságának és a véleménynyilvánítás szabadságának ilyen jellegű megsértése aláássa a jogállamiság alapját és veszélyezteti az igazságügyi rendszerbe vetett bizalmat. Ezenkívül megkérdőjelezi a nemzeti kisebbségekkel szembeni egyenlő bánásmód kérdését, és a megkülönböztetéssel kapcsolatos aggodalmakat vet fel.
Mit fog tenni a Bizottság annak érdekében, hogy a tagállamok biztosítsák a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartását?

Hogyan védi a Bizottság a nemzeti kisebbségek alapvető jogait és a megkülönböztetésmentességet, és hogyan biztosítja, hogy a kisebbségek a népesség többségével egyenlő bánásmódban részesüljenek?

…………………….
HU
E-005983/2015
Věra Jourová biztos válasza
a Bizottság nevében

(28.8.2015)

A Bizottság elkötelezett az Európai Unió Alapjogi Chartájában megfogalmazott jogok és szabadságok érvényesítése mellett, és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének, valamint a Charta 21. és 22. cikkének megfelelően elítéli a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetésének bármely formáját. Az uniós jogszabályok és finanszírozási programok hozzájárulnak a faji, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján történő megkülönböztetés, erőszakra való felbujtás és gyűlöletkeltés megszüntetéséhez.
 
A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok csak annyiban címzettjei a Charta rendelkezéseinek, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A Bizottság általános hatásköre továbbá nem terjed ki a kisebbségek ügyére.
 
A Tisztelt Képviselők által felvetett ügyben a rendelkezésre álló információk alapján az állapítható meg, hogy a nemzeti hatóságok feladatkörébe tartozik az alapvető jogokkal kapcsolatos, a nemzetközi megállapodásokból és a nemzeti jogszabályokból eredő kötelezettségek tiszteletben tartása.