Kisebbségvédelem

Írásbeli kérdések a Bizottsághoz a kisebbségvédelem ügyében

2021. 02. 12.

Gál Kinga és a Fidesz valamint az RMDSZ több képviselője kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz a romániai magyar kisebbséget ért jogsértések és a kettős mérce alkalmazása tárgyában. A kérdések és a Bizottság válaszai alább olvashatók.

Írásbeli választ igénylő kérdés E-005868/2020

a Bizottság számára

Kinga Gál (PPE), Andrea Bocskor (PPE), Andor Deli (PPE), Tamás Deutsch (PPE), Enikő Győri (PPE), Balázs Hidvéghi (PPE), György Hölvényi (PPE), Ádám Kósa (PPE), Edina Tóth (PPE), László Trócsányi (PPE), Loránt Vincze (PPE), Iuliu Winkler (PPE)

Tárgy:          Kettős mérce alkalmazása a hátrányos megkülönböztetés különböző eseteinek kezelése során

A Bizottság írásbeli válaszaiban 15 alkalommal kijelentette, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetéssel (az oktatással, a már megszerzett jogok megsértésével, gyűlöletbeszéddel stb.) kapcsolatos esetek a szubszidiaritás elvének megfelelően nemzeti hatáskörbe tartoznak. A Bizottság kijelentette, hogy ezért a hátrányos megkülönböztetés ilyen eseteivel nem kíván foglalkozni.

Egy olyan konkrét esetben, amikor Romániában egy egész kisebbségi közösség vált célponttá („ki a magyarokkal az országból!”), a helyi ügyész ezt nem tekintette gyűlöletbeszédnek, mivel úgy ítélte meg, hogy „a kijelentések nem egy egész közösségre irányultak, és nem is egy meghatározott kisebbségi csoporthoz – például a fogyatékossággal élő személyekhez vagy szexuális kisebbségekhez – szóltak”. Sajnálatos módon a Bizottság e konkrét ügyre vonatkozó, P-004554/2020. sz. írásbeli kérdésre adott válaszában kijelentette, hogy „továbbra is a nemzeti hatóságok– és az igazságügyi hatóságok – feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének […] kivizsgálása és elbírálása”. Sok más esetben azonban a Bizottság kevésbé volt tartózkodó, és egyértelműen beavatkozott a más kisebbségeket vagy bizonyos tagállamokat érintő szubszidiaritási kérdésekbe.

1.    Ha minden tagállamot egyenlően, kettős mérce nélkül kell kezelni, miért alkalmazott a Bizottság más megközelítést a szubszidiaritás elvének alkalmazásakor más tagállamokban történt esetekben?

2.    Miért kezeli a Bizottság eltérően az egyes kisebbségi csoportokat?

………………….

E-005868/2020

Helena Dalli válasza

az Európai Bizottság nevében

(12.2.2021)

A Bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy elítéli a rasszizmust, az idegengyűlöletet és az intolerancia minden formáját. A megkülönböztetés tilalmához, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemhez kapcsolódó uniós jogi aktusokból fakadó kötelezettségeket mindenkinek egyformán be kell tartania. A tagállamoknak ennek megfelelően kell eleget tenniük ezeknek a kötelezettségeknek.

A rasszizmus elleni küzdelem előmozdítása érdekében a Bizottság 2020. szeptember 18-án elfogadta első, a 2020–2025-ös időszakra szóló európai uniós rasszizmusellenes cselekvési tervét, amelyben megjelölte azokat a fellépéseket, amelyeken keresztül biztosítható a megkülönböztetés tilalmával, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos európai uniós jogi aktusok maradéktalan és helyes átültetése és végrehajtása, és megerősíthetők a szóban forgó területre irányuló európai uniós és nemzeti szintű erőfeszítések.

Mindazonáltal a gyűlöletbeszéd konkrét megnyilvánulásainak minősítésével kapcsolatban a Bizottság emlékeztetni kíván a P-004554/2020. számú írásos kérdésre adott válaszában ismertetett megfontolásokra, és ismételten hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem helyettesítheti a nemzeti bíróságokat a vélt egyedi esetek kivizsgálásában.

…………………

Írásbeli választ igénylő kérdés E-005869/2020

a Bizottság számára

Loránt Vincze (PPE), Andrea Bocskor (PPE), Tamás Deutsch (PPE), Kinga Gál (PPE), Andor Deli (PPE), Iuliu Winkler (PPE)

Tárgy:          A gyűlölet-bűncselekmények elleni uniós fellépés lehetőségei

Szeptember 23-i válaszában (P-004554/2020) a Bizottság kinyilvánította, hogy elkötelezett a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia minden formája elleni küzdelem mellett.

1.    A Bizottság kifejtette, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik az egyedi esetek kivizsgálása, ugyanakkor, ha egy tagállam az uniós értékek védelme terén passzivitást mutat, illetve, a nemzeti hatóságok és bíróságok nem az eset minden körülményére körültekintően járnak el vagy nem veszik figyelembe eljárásaik során a vonatkozó nemzetközi vagy uniós jogot, és ennek következményei ajtót nyitnak a diszkrimináció és gyűlölet-bűncselekmények esetei megnövekedése előtt, köteles-e a Szerződések őre az uniós értékek védelme érdekében eljárni?

2.    Helytálló-e a nemzeti hatóságok azon válasza, hogy az incidens során nem egy meghatározott kisebbségi csoportra irányultak a kijelentések, vagyis valószínűsíthetően az EUSZ 2. cikkében foglalt kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó uniós értékeket nem megfelelően értelmezték a román hatóságok, ugyanis azoknak egyértelműen részét képezik az őshonos kisebbségek?

3.    Milyen szempontok alapján  mérlegeli a Bizottság, hogy szükséges-e uniós szintű fellépés az említett, illetve hasonló jellegű ügyekben és adnak-e támogatást a helyzet megoldásához, továbbá, foglalkoznak-e a kérdéssel az EU Alapjogi Ügynöksége vagy az e célból életre hívott magas szintű uniós csoportok?

…………………

E-005869/2020

Helena Dalli biztos válasza

az Európai Bizottság nevében

(12.2.2021)

A Bizottság elítéli a hátrányos megkülönböztetést, a gyűlölet-bűncselekményeket és a gyűlöletbeszédet, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek fel az intolerancia e formái ellen. 2020. szeptember 18-án a Bizottság elfogadta a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervet[1].

A cselekvési terv jelzi, hogy a Bizottság prioritásként átfogó erőfeszítéseket fog tenni a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározat[2] Unió-szerte történő teljes körű és helyes átültetésének és végrehajtásának biztosítása érdekében. A Bizottság javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, függetlenül attól, hogy azok fajon, valláson, társadalmi nemen vagy szexualitáson alapulnak-e[3].

Bár az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni, a Bizottság beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak[4].

Az uniós jogszabályok teljes körű végrehajtásán és megerősítésén túl a cselekvési terv párbeszédet irányoz elő az érdekelt felekkel, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel. A célzott intézkedések mellett a Bizottság általánosan érvényesíti az egyenlőséget valamennyi uniós szakpolitikában, jogszabályban és finanszírozási programban. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy 2022 végéig fogadjanak el a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni nemzeti cselekvési terveket. A Bizottság 2023 végéig jelentést tesz majd ezek végrehajtásáról.

A rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű csoport[5]folytatja az e területre vonatkozó uniós jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítására irányuló munkáját, és ennek keretében iránymutatást nyújt a nemzeti hatóságoknak. A csoport jelenlegi kiemelt munkaterületei a bűnüldöző szervek tagjainak képzése és az egyenlőséggel kapcsolatos adatok gyűjtése.


[1] https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/a_union_of_equality_eu_action_plan_against_racism_2020_-2025_hu.pdf

[2] A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről.

[3] Az Unió helyzete, 2020. Szándéknyilatkozat David Maria Sassoli elnök és Angela Merkel kancellár részére:https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/state_of_the_union_2020_letter_of_intent_hu.pdf

[4] Lásd ezzel összefüggésben például a Romániával szemben 2020. október 30-án indított kötelezettségszegési eljárást. További információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/inf_20_1687

[5] https://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=51025