Határok nélkül – Konferencia a schengeni térséghez történő csatlakozásunkról

Ezen esemény apropóján szervezett konferenciát Gál Kinga, a Fidesz Európai Parlamenti Képviselőcsoportja nevében. Az előadók és hozzászólók között szerepelt többek között Németh Zsolt (az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke), Szájer József EP-képviselő, Barsiné Pataky Etelka EP-képviselő, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Szájer József szerint Schengen a magyar uniós csatlakozás fontos állomása, de van még három másik lépés, amely a teljes jogú tagsághoz szükséges. A földalapú agrártámogatások száz százalékosra történő emelése, a munkavállalás teljes szabadsága az unió minden tagországában, és az euróhoz való csatlakozás még hátra van. Szájer József az MTI kérdésére elmondta, hogy a schengeni rendszeren belül lévő határon túli magyarok számára is történelmi jelentőségű lépés mindez, hiszen 90 év óta először nem kell határellenőrzésen átesniük, ha a szomszédos magyarlakta településre akarnak átlépni.

 Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint nagy történelmi álom megvalósulását jelenti a schengeni térséghez történő csatlakozás, aminek eredményeként részlegesen újraegyesül a Kárpát-medencei magyarság: "annak az álomnak a megvalósulását, amit a XX. század sárba tiport".

 Szerinte ebben a boldog pillanatban semmiféleképpen sem szabad elfeledkezni arról, hogy vannak olyan kárpát-medencei magyar közösségek, amelyek kívül rekednek, és kifejezetten hátrányosan érinti őket Magyarország schengeni csatlakozása.

Ő is sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország egyelőre nem találta meg a megnyugtató megoldást erre a problémára. Meggyőződése szerint a megnyugtató megoldás a kettős állampolgárság lehet.

 Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke előadásában azt mondta, örülnie kellene, amiért az anyaország csatlakozik a schengeni rendszerhez, de kesernyés a szája íze, mert a vajdasági magyarok kívül maradtak, és Magyarország úgy kezeli ezt az ügyet, "mintha egy afrikai országról lenne szó". Szerinte ez egyfajta megalázottságot kelt az emberben.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a vajdasági magyarok jelentős része nem gondolja úgy, hogy ennek az állapotnak Magyarország az okozója. "Ennek az állapotnak az okozója mindaz, amit Szerbia megélt az elmúlt 15-18 évben", a schengeni feketelista az elvakult szerbiai belpolitikának a következménye.

Mint mondta, a Vajdaságban élő magyar kisebbség sorsa elválaszthatatlan Szerbia sorsától, nem tudnak önálló politikai mozgásteret biztosítani, ezért elemi érdekük, hogy Szerbia olyan irányban és olyan ütemben mozogjon, ami a vajdaságiak hosszú távú érdekeivel egybeesik. Ezért döntöttek úgy, hogy a soron következő szerbiai elnökválasztáson a vajdasági magyar közösségnek lesz saját köztársasági elnökjelöltje, "nem egy párté, az összes vajdasági magyar párté. Azt szeretnénk ebben a kampányban elmondani, hogy milyennek képzeljük el azt a Szerbiát, amelyben jobban érezzük magunkat".

 Barsiné Pataky Etelka fideszes európai parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi közlekedéspolitika nem veszi figyelembe a Schengen nyújtotta lehetőségeket, azaz a határon túli magyarsággal való szorosabb kapcsolattartás megteremtésének lehetőségét, és ennek társadalmi, gazdasági jelentőségét.

Mint mondta, ennek a gondolatnak nyoma sincs a Magyarországi Fejlesztési Tervben, sem a Közlekedési Operatív Programban, sem pedig a 2007-ben megjelent Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Zöld Könyvében.

Közlése szerint az EU belső határokká váló szakaszain az a feladat, hogy mielőbb helyreálljanak azok a tradicionális közúti kapcsolatok, amelyek a határ kétoldalán fekvő régiók települései között korábban jellemzőek voltak, akár földutak formájában is.