A mi politikánk elfogadottsága messze a legnagyobb Magyarországon, ezt tudatosítja a nyugati közvéleményben a Fidesz hazai győzelme az európai parlamenti választáson - hangsúlyozta Gál Kinga fideszes európai néppárti képviselő a Magyar Nemzetnek. A politikus asszony, aki első mandátuma idején az állampolgári jogok bizottságának és a külügyi bizottság emberi jogi albizottságának az alelnöke volt, elítéli országunk kormányberkekből exportált rasszistázását, és hitet tesz a magyar kisebbségek jövője mellett.
– A Fidesz eredményváró rendezvényén, a nagy győzelem bejelentésekor ön és Járóka Lívia álltak Orbán Viktor pártelnök mellett. Ezt így komponálta meg valaki?
– Előzőleg csak annyit kértek a szervezők, hogy középre álljanak be a színpadon a hölgyek. Hogy aztán miként keveredtünk Líviával Orbán Viktor két oldalára, nem tudom…
– Ön 2008-ban, Járóka Lívia pedig még 2006-ban nyerte el az Európai Parlamentben (EP) az Év képviselője címet. Mi az üzenete a sorozatos sikernek?
– Ebből az elismerésből az tükröződött, hogy sokan ismerik az Európai Néppártban és azon kívül is a tevékenységünket. Bárcsak idehaza is többet tudnának a munkánkról, egyáltalán az Európai Unióról! Kampánykörutunkon felbukkantak olyan tévképzetek is, miszerint azért nincs szúnyogirtás a Balatonnál, mert betiltotta az unió, illetve, hogy védett állatokká nyilvánították Brüsszelben a kullancsokat. Holott az unió csak olyan vegyszerek használatát tiltja, amelyek más állatokat, sőt az embereket is mérgezik.
– Nyugati sajtókommentárok is lehetnek mérgezők. Vész van Magyarországon címmel a liberális Süddeutsche Zeitung minapi száma állítja, hogy nálunk a szélsőjobboldal nacionalizmussal fertőzi meg a szomszédos országokat, de Orbán Viktor is gerjeszti a rasszista veszélyt.
– Induljunk ki abból, hogy Magyarországon a balliberális uralmi elit az idén tavasszal is megcsúfolta a jogállamiságot, s erre fel is figyelt a világ. Elég utalni a 2006. október 23-ára emlékeztető idei március 15-re, s az újabb képtelen hatalomátmentésre. A posztkádárista mentalitásba beletartozik a néptől való beteges félelem, egyidejűleg annak szüntelen kiabálásával, mennyire demokrata a hatalom. A balliberális kormányerők nemcsak a népet gyalázzák, rasszistázzák, hanem a Fideszt és annak vezetőjét is. Ezek a kormányberkekből kiinduló vádak, híresztelések valóban felbukkannak a legnagyobb idegen nyelvű lapokban. Minderre a leghatásosabb cáfolat a mi erősödő néppárti jelenlétünk lesz, kiállásunk a szabadságjogok és az emberi jogok mellett. Az is nagy fegyvertény, hogy a Fidesz több mint 56,36 százalékos arányban keveredett felül, szemben a kormánypárt MSZP 17,37 százalékával. Ebből az európai közvélemény arról értesülhet, hogy a mi politikánk elfogadottsága messze a legnagyobb hazánkban.
– Milyen előnyök származhatnak még abból, hogy a Fidesz tizennégy mandátumot szerzett?
– Az öt nagy tagállam után nyomban mi következünk mandátumszámunkkal. Így jobban hozzá tudunk férni a munkához, nem mehet át dosszié a bizottságokon hogy arról ne volna tudomásunk. Növekszik érdekérvényesítő képességünk. A nagy jobboldali előretörés részeseiként benne lehetünk abban a fősodorban, amely tükrözi az európai társadalmak felismerését a válság idején. Azt, hogy Európának irányra van szüksége az utóbbi évek tévelygése helyett. Márpedig a néppárt többek között a hagyományos normákhoz való visszatérést, az erőteljes családpolitikát, a kis- és középvállalkozói réteg megerősítését szorgalmazza.
– Kelendő téma volt kampányfórumain a határon túli magyarságproblematikája?
– Sok idevágó kérdést kaptam. Voltak, akik azt vetették szemünkre, túl sokat foglalkozunk a kisebbségi magyar közösségekkel, voltak, akik azt, nem lépünk fel értük elég keményen. Pedig az, hogy egyáltalán van magyarkérdés Európa közvéleményének a tudatában is, a mi szívós munkánk eredménye. 2004 óta mi helyeztük el ezt a kérdést dokumentumokban, vitákban, agyakban, illetve főként mi tereltük, tereljük a megoldás felé.
– El lehet-e jutni az új ötéves periódus során bármely szomszédos államban a megoldásig, ami az autonómia?
– Autonómia nélkül a kisebbségi jogok érvényesülése csak a politikai adok-kapok függvénye. Intézményesülnie kell a jogoknak. Hiszem, hogy az unió létező elveire és a bizonyos tagállamaiban meglévő gyakorlatra hivatkozva el lehet érni megfelelő autonómiát. Úgy látom: ebben az EP-ciklusban inkább kulturális autonómiák megvalósulására nyílhat esély, illetve arra, hogy Vajdaságban tartományi autonómia szülessék. Székelyföld területi autonómiájának kivívása középtávon lehetséges. De fontos előrelépés, hogy az erdélyi magyarok szervezetei – Tőkés Lászlótól Markó Béláig – végre egységesen vállalják az autonómiatörekvést.
– A legtöbb szlovák politikai erő gyűlölködve bírálta Orbán Viktort amiatt, hogy az EP-választások előtt a közös Kárpát-medencei magyar képviseletről beszélt. Meddig fokozódhat a szomszéd népek érzékenysége, éppen a schengeni övezeten belül?
– Szlovákiában a belpolitika játékszerévé vált a magyar kormány megengedő hozzáállása miatt 2 felvidéki magyar közösség. Ettől még tény: magyarul Kárpát-medence a neve az adott földrajzi egységnek, amelyben mindenfelé élnek magyarok. A felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, a délvidéki magyar ajkú közösségek jogsérelmeit már vagy kilenc évtizede nem "kezelték ki", sőt, ezek újratermelődnek. Ezzel a kérdéssel tehát foglalkozni kell. Jó, hogy ettől fogva összesen 19 néppárti magyar képviselő adhat súlyt kisebbségvédelmi törekvésünknek, tekintve, hogy a Fidesz képviselőin túl a felvidéki Magyar Koalíció Pártja kettő, az erdélyi Magyar Összefogás három képviselőt delegálhatott az Európai Néppártba. Ráadásul úgy őrződtek meg a szlovákiai és a romániai magyar helyek, hogy közben csökkentették az Európai Parlament létszámát, s minden tagállam kevesebb helyet kapott.
– Lehet ezt a képviselői munkát négy gyermek mellett végezni?
– A négy gyermek brüsszeli jelenléte csak jót tesz. Mivel teljes értékű családanya akarok lenni, és ezért lehetőleg idejében szeretnék hazaérni, gyorsnak és hatékonynak kell lennem napközben, s ez lezárja a tétovázás lehetőségét.
Forrás: fidesz.hu