Brüsszel nincs tisztában a realitással

Négymillió euró (nagyjából 1,26 milliárd forint) rendkívüli segítséget hagyott jóvá kedden Magyarország számára az Európai Bizottság a menekültválság kezeléséhez. A pénzt a brüsszeli testület szerint a menedékkérők fogadására szolgáló létesítmények továbbfejlesztésére, újak létrehozására, a hozzájuk szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére, a humán erőforrások és a szállítási lehetőségek bővítésére fordítják majd. A bizottság ugyanebből az alapból Ausztriának ötmillió eurót hagyott jóvá. „Magyarország területére arányaiban a legtöbb migráns érkezik, a közel 170 ezer beérkező migráns az egyik legnagyobb szám Európában. Ehhez képest, tudva, hogy mekkora összegekkel támogatták Olaszországot és Görögországot, a mostani négymillió eurós gyorssegély elenyésző összeg. Ráadásul az osztrákok most is többet kaptak, noha nincs külső uniós határuk” – reagált lapunknak Gál Kinga fideszes EPképviselő.
 
Hangsúlyozta, „a bizottság négymilliós gyorssegélye nincs tekintettel
a Magyarországra nehezedő nyomásra”. „Ugyanakkor Magyarország számára ez nem pénzkérdés elsősorban, hanem arról szól, hogy meg kell védenünk Európa külső határait, betartva a létező, és rajtunk egyébként folyamatosan számon kért schengeni és dublini uniós szabályokat” – tette hozzá.
 
„Rendkívül álszent és tisztességtelen”,hogy miközben választ keresnek az EU-ra nehezedő egyik legnagyobb kihívásra, egyes nyugati politikusok pénzügyi támogatások megvonásával fenyegetőznek – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek, utalva többek között arra, hogy Sigmar Gabriel német alkancellár előző nap arról beszélt, hogy veszélybe kerülhet az uniós finanszírozási, támogatási rendszer, ha az uniós partnerek nem veszik ki a részüket az európai menekültválság kezeléséből. Magyarország minden európai uniós követelménynek megfelel, és nagyon furcsának tartja, hogy azért bírálják, mert a schengeni és a dublini jogszabályok teljes betartásával jár el – hangsúlyozta Szijjártó. Kiemelte, Magyarország minden nemzetközi szabályt betart a bevándorlók ellátása tekintetében, „azonban kétségtelen, hogy egyes félreértelmezett nyugati nyilatkozatok után a bevándorlók egy része agresszívvá vált”, és megtagadja az együttműködést a magyar hatóságokkal.
 
A tárcavezető hasonlóan reagált arra is, hogy Stefan Löfven svéd kormányfő a felelősségvállalás alól való kibújással vádolta Magyarországot, és firtatta hazánk uniós támogatását.
 
Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős külügyi államtitkár határozottan felszólította az Európa Tanács emberi jogi biztosát, Nils Muizniekst, hogy tartózkodjon Magyarország bírálatától, hiszen az ország az Európai Unió minden jogszabályát betartja.

forrás: a Magyar Hírlap 2015. szeptember 9-i számából