Az Független Rendészeti Panasztestület látogatása az Európai Parlamentbe
2011. 06. 01.
Gál Kinga, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke a szakbizottság munkáját mutatta be röviden. Mint elmondta, a legnagyobb kérdéskör, amely most terítéken van, az a menekültjog és a bevándorlás. Hozzátette: "nehéz egységes álláspontra jutni, mivel eltérő a tagállamok érdeke, ezért gyors megoldás nem várható." Problémát jelent az is, hogy ezt a kérdéskört sokan összekötik Schengennel. A két különböző jelenség eltérő kezelést igényel az Európai Unió részéről, a schengeni bővítést nem szabad összekeverni a menekültügy kezelésével, emlékeztetett a politikus.
A képviselőasszony saját munkájáról beszélve elmondta, hogy az ember alapvető jogainak kérdéskörével foglalkozik a legtöbbet. Jelentését az Európai Unió csatlakozásáról az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményéhez a bizottság nagy többséggel megszavazta. "Az emberi jogok európai védelmének rendszere a csatlakozással tovább erősödhet" – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Az előadást követően a testület tagjai fogalmazták meg kérdéseiket. Téma-e a tagállami rendőrségek civil felügyelete a bizottságban, az Európai Parlamentben, tette fel a kérdést Juhász Imre elnök, megjegyezve, hogy kevés tagállamban van az FRP-hez hasonló jellegű rendészeti panasztestület.
Nincs ilyen téma a bizottság napirendjén, de más dossziékhoz kapcsolódva a parlament mindig a civil kontroll fontosságát hangsúlyozza. A különböző ügynökségeknek az EP előírja, hogy kapcsolatuk legyen ezekkel a szervezetekkel, mondta válaszában többek között Gál Kinga. Juhász Imre példaként említette Morten Kjaerumnak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökség igazgatójának múlt évi látogatását és egyeztető tárgyalását a Panasztestületnél, valamint a felek megállapodását a jövőbeni együttműködésben és a szakmai tapasztalatcserében.
Kádár András arról kérdezte a képviselőasszonyt, hogy hogyan haladnak a tárgyalások, amelyek az Európai Unió csatlakozását készítik elő az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, és mely pontokon tapasztalhatók nehézségek – különös figyelemmel arra, hogy az Egyezményhez valamennyi uniós tagállam önállóan már csatlakozott, annak rendelkezéseit alkalmazza. Gál Kinga válaszában elmondta, hogy a csatlakozási folyamat ugyan a végéhez közeledik, de még mindig nem becsülhető meg a tárgyalások befejezéséhez szükséges idő hossza. Hozzáfűzte, hogy a legtöbb nehézség a bírósági illetékesség kérdésének témakörében merül fel.
A beszélgetést Bagó Zoltán képviselő rövid előadás követte, mely után a csoport az Európai Parlament Ipari, kutatás és energiaügyi szakbizottsága és a Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága együttes ülésébe kapcsolódott be, miután pedig a Külügyi Bizottság ülésén vett részt.