Az Európai Parlamentet Gál Kinga képviselte a budapesti Eurojust-konferencián

A néppárti képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerződés szorosabb együttműködést vizionál, és előrelépésre ad lehetőséget az igazságügyi kooperáció területén, amit nem kihasználni vétek lenne a tagállamok részéről. Gál Kinga beszédében kiemelte, hogy valóban szükség van a tagállamok erősebb együttműködésére, hiszen a Eurojustban rejlő potenciál még nincsen teljes mértékben kihasználva. A hatékonyság növelése szempontjából elengedhetetlen a felvilágosítás és adott esetben képzések szervezése tagállami szinten, amely az intézménybe vetett kölcsönös bizalmat is erősíthetné. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi bizottságának alelnökeként, Gál Kinga a konferencia első napján tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az Európai Parlament támogatja az Eurojust megerősítését, ugyanakkor fontosnak tartja tisztázni alapvető feladatait és céljait, illetve mihamarabb válaszokat kell találni a jelen felmerülő kérdéseire.  

A tanácskozás nyitóbeszédében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a bűnözés nem áll meg a határoknál. A tagállamok jogrendszere között pedig vannak különbségek, amelyeket a bűnözők kihasználnak, ezért a nemzeti hatóságok között szorosabb együttműködésre, és egy új, közös európai igazságügyi és jogalkalmazási kultúra kialakítására van szükség. Ez a képzések összehangolását követeli meg uniós és regionális szinten egyaránt, amely a magyar uniós elnökség egyik prioritása.

A magyar Legfőbb Ügyészséggel karöltve szervezett szemináriumon Polt Péter legfőbb ügyész azon véleményének adott hangot, miszerint a jövő egyik döntő kérdése az, hogy elmozdul-e a rendszer az egységes euró¬pai ügyészi intézmény kialakítása felé.  

Aled Williams, a 2002-ben alapított Eurojust elnöke azt emelte ki előadásában, hogy a szervezet gyakorlati jelentősége kilenc év alatt nagymértékben nőtt. Az Eurojust tavaly 1.400 esettel foglalkozott, ami hétszeres növekedés az alapítás évéhez képest. Közben az Európai Unió mint közös igazságügyi térség jelentősége is egyre nagyobb, amit jól jelez, hogy tavaly nagyjából 14 ezer európai letartóztatási parancsot adtak ki, vagyis több mint ezret havonta.

Az Eurojust a bűnözés súlyos formái elleni küzdelmet hangolja össze. A szervezet foglalkozik egyebek mellett a terrorizmussal és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel. Az Eurojust a tagországok által delegált tagjai révén vagy testületileg látja el feladatát. A hágai székhelyű szervezetben Magyarországot Lévai Ilona ügyész képviseli, aki a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: az Eurojust évente nagyjából 40 magyar vonatkozású üggyel foglalkozik, jellemzően nagy értékű áfacsalási esetekkel.