2005. 07. 19.
A fórum kedd délutáni témája kapcsán Gál emlékeztetett arra, hogy az EU nem tudott direkt jogi normát elfogadtatni, nem tisztázta, mit ért a kisebbség fogalma alatt. Brüsszel ugyanis ebbe a kategóriába sorolja a bevándorlókat, a nemi kisebbségeket és az őshonos közösségeket is.
– De megoldást jelenthet az EU abból a szempontból, hogy van olyan tagállami gyakorlat, amelyre hivatkozni lehet – mondta a képviselő, hozzáfűzve, hogy az unió támpontokat adhat a kisebbségi jogokhoz és az autonómiához is.
Gál hangsúlyozta, hogy az autonómia nem cél, hanem eszköz a kisebbségben élő közösségek megmaradására, gyarapodására. Végül kiemelte: ha egy közösség nem érett az autonómiára, nem fogja megkapni azt.
Eckstein-Kovács Péter, a román szenátus tagja az európai alkotmányozási folyamat nehézségeiről, az európai partnereknek a kisebbségi kérdéssel szembeni értetlenségéről beszélt. A kérdéssel összefüggő félelmek a bevándorlók kapcsán fogalmazódnak meg. Különbséget kell azonban tenni az őshonos kisebbségek és a bevándorlók között – mondta.
Európa etnikai, nyelvi, kulturális sokszínűségéről, ennek megőrzése szükségességéről beszélt a finn Tytti Isoohakana-Asunmaa, az Európa Tanács volt jelentéstevője, majd Cristoph Pan, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója ismertette azt a harmincéves folyamatot, amelynek során Dél-Tirol Olaszország egyik legszegényebb tartományából vált az ország egyik gazdag övezetévé.
– Románia ratifikálta valamennyi fontosabb kisebbségvédelmi európai dokumentumot, de e jogszabályok alkalmazása kis mértékben valósul meg – szögezte le Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke. Megállapította, hogy a romániai közéletből hiányzik a kisebbségvédelmi kultúra. Enache aggasztónak nevezte a romániai magyar kisebbség fogyásának ütemét, mondván, hogy a német és a zsidó kisebbség után ma a magyarságot fenyegeti a demográfiai fogyás veszélye.
A neves romániai polgárjogi aktivista az autonómiát a romániai magyarság megmaradása és gyarapodása egyik eszközének nevezte. Hangsúlyozta, hogy az autonómia megvalósítása érdekében bizalmat kell teremteni a kisebbség és a többségi társadalom képviselői között, ki kell dolgozni az autonómia megvalósítási menetrendjét, pontos határidőket szabva.
A többségi társadalom tagjaiban a kisebbségi követelésekkel kapcsolatban élő félelmek megalapozatlanságáról beszélt Davido Zaffi, a Dél-Tiroli Autonóm Terület képviselője. Be kell ismernünk, hogy nem azonosak az érdekeink – hangsúlyozta.
Végül Elisabeth Nauclér, a finnországi, ám jórészt svédek lakta Aland-szigetek adminisztrációjának vezetője az autonómia intézményeinek kompetenciáit ismertetve arra biztatta hallgatóit: "Ne várjanak csodákat, a célok megvalósítása jórészt Önökön múlik". Hasonlóan vélekedett Christoph Pan is: ha azt akarják, hogy harminc év múlva jobb legyen a helyzetük, most kell elkezdeni dolgozni érte – figyelmeztetett.
Forrás: MTI