Interjúk

Az Unió még a nyáron át akarja erőltetni a kötelező migránskvótát

2018. 02. 27.

Ha erővel, zsarolással és szankciókat kilátásba helyezve átnyomják a kötelező migráns-kvótákat, nem csak a közép-európai országokkal, hanem saját tagállamaikban is óriási feszültségek lesznek. Ezzel szétvernék az Európai Uniót, és a felelősség őket terheli – nyilatkozta Gál Kinga EP-képviselő.

 

– Megszokhattuk már, hogy az Európai Parlament gyakran aggódik a kelet-közép európai államokért, főként a magyar és a lengyel demokráciákért. Nemrégiben a Stop Soros törvénytervezet kapcsán jött a szokásos felháborodás, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter fenyegette meg Magyarországot. Mi a bajuk a tör- vénycsomaggal?

– A luxemburgi külügyminiszter most az „ügyeletes Magyarország-ellenes kirohanó”. Az uniós berkekben terjedő kettős mércével mérés betegségében szenved. Amikor megszólal – indít a zenekar –, megjelennek a civil szervezetek „álfüggetlen” jelentései a jogállamiságról, a demokrácia leépítéséről, a korrupciós helyzetről. A létező összes emberi jogi biztos nyilatkozik, meghallgatást rendeznek az Európai Parlamentben – megszólal a karmester, játszik a zenekar, összeáll a szimfónia. Így, ahogy az várható volt, a törvénytervezet meg- jelenésének pillanatában az Európai Parlamentet elárasztották a feljelentő levelek. Ezeket ugyanaz a néhány, Soros terveit elősegítő, migrációt támogató civil szervezet terjeszti, amelyek nyíltan vagy burkoltan évek óta támadják a magyar kormányt.

Magyarországon több mint 60 000 civil szervezet működik problémamentesen. Ezek nagy tiszteletnek örvendenek, hiszen az állampolgárok ezen önkéntes szerveződései a társadalmi-kulturális élet fontos alkotóelemei. A szervezetek csupán kevesebb, mint 1%-ka törekszik nyíltan vagy burkoltan politikai befolyásra, anélkül, hogy bármilyen demokratikus elszámoltathatósággal rendelkeznének. A civil szervezetek fontos szerephez jutnak a közvélemény formálásában, ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek e szervezetek. A külföldről támogatott civil szervezetek átláthatósága rendkívül fontos jogállami követelmény, ami mindenkire vonatkozik.

A transzparenciát olyan vehemensen hirdető civil szervezetektől elvárható, hogy saját maguk esetében is eleget tegyenek az átláthatóság követelményének és nyilvánosságra hozzák pénzügyi támogatásaikat. Ez egy teljesen legitim elvárás és nem példa nélküli sem az Unióban, sem a világban. Így csakis álproblémaként értelmezhető e szervezetek Európát telekiabáló felháborodása.

– Persze nem csak mi vagyunk a fekete bárányok, hanem a V4-ek közül mindenki. Most éppen Lengyelország van soron, az EP plenáris ülésén is.

– Újabb, immár sokadik határozat született ellenük, amely ezúttal megdicséri az Európai Bizottságot, hogy elindította Lengyelországgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást. Pedig a joggal nehezen magyarázható, és nagyon igazságtalan, álszent az Európai Bizottság támadása és az Európai Parlament bíráskodása is.

Úgy néz ki, hogy Brüsszelben még mindig nem veszik tudomásul, hogy a kelet-közép-európai tagállamokban mások az érzékenységek. Azt, hogy Európa történelmi, s persze politikai és gazdasági értelemben ketté volt osztva, nem lehet most felróni a visegrádi országoknak, így a magyar és a lengyel kormánynak sem. Hipokrata minden olyan megnyilvánulás a régi tagállamok részéről, amelyek kohéziós alapok megvonásával, gazdasági szankciókkal akarnak büntetni minket, mert következetesen kiállunk az európai hagyományos értékekért, nemzeti szuverenitásunkért, és kimondjuk, hogy védenünk kell külső határainkat, mert az illegális migráció káros és megállítandó. A jogállamiság meghatározhatatlan fogalmát használják fegyverként, pedig a problémát ma nem Magyarország vagy Lengyelország jelenti. Több objektív mutató és felmérés szerint is számos olyan tagállam van, ahol komoly, valós alapjogi problémák vannak – mint például a máltai újságírónő meggyilkolása –, ezek a tagállamok még sincsenek folyamatosan az EP napirendjén.

– Nyárra készülhet el a Sargentini- jelentés. Nincs kétségünk az eredmény felől. Érdekes, hogy a belga külügyminiszter is a nyárra időzíti azt, hogy ha nincs egyezség, akkor erővel nyomják keresztül a kötelező betelepítési kvóták ügyét a V4 országokon. Mire számíthatunk?

– Ha erővel, zsarolással és szankciókat kilátásba helyezve átnyomják a kötelező migráns-kvótákat, nem csak a közép-európai országokkal, hanem saját tagállamaikban is óriási feszültségek lesznek. Ezzel szétvernék az Európai Uniót, és a felelősség őket terheli.

A készülő Magyarország-jelentés kapcsán hangsúlyozni kell, hogy nem először készül határozat hazánk ellen. Hol Tavares-jelentésnek hívták, hol általános magyarországi helyzetről szóló határozatnak, de olyan is akadt, hogy nem hívták sehogy, csak éppen vitáztak rólunk. A mostani jelentés végkövetkeztetése, amit egy holland zöldpárti képviselő jegyez, eldönti majd, hogy legyen-e eljárás ellenünk a 7-es cikkely alapján.

Látva azokat, akiket hiteles informátoroknak fogadnak el az előkészítési folyamatban – például a CEU-hoz köthető professzorok és szakértők személyében –, az elfogulatlanság látszatát sem kívánják már fenntartani. Borítékolható, hogy a jelentés következtetései már meg lettek írva, figyelmen kívül hagyva a valóságot, a tényeket és azt, hogy jogszabályaink rengeteg közösségi ellenőrzésen estek már át. Én a mostani helyzetet leginkább egy művitának látom. Brüsszel úgymond a renitens diákot akarja büntetni, aki nem úgy viselkedik a migrációs politikát illetően, mint a többiek, vagy ahogy azt elvárják tőle, és ki mer állni európai értékeink és örökségünk védelme mellett. Felháborítónak tartom, hogy általános és feltétlen megfelelést várnak el tőlünk. Ugyanakkor egyre szembetűnőbb, hogy mennyire kettős mércével mérik a tagállamokat, a jogállamiság mércéje ugyanis az lett: befogadunk-e illegális migránsokat.

– Nemrég látott napvilágot egy ENSZ- jelentés, amely olyan, mintha Soros György diktálta volna. Megnyitnák a határokat és felgyorsítanák a bevándorlást. Mit tartalmaz ez a dokumentum és miért lehet veszélyes számunkra?

– Az említett jelentés legnagyobb hibája, hogy összemossa a legális munkaerőmozgás világszintű jelenségét az illegális migrációval, és ez utóbbi negatív jelenséget pozitív tendenciának véli. Nem kíván különbséget tenni a valódi menekültek és az illegális gazdasági bevándorlók jogosultságai között. Nem a határok védelmét ösztönzi, hanem a migránsok érdekeit erősítve a határoknál jelentkező kihívásokat menedzselné. Összességében azt sugallja, hogy a migrációs mozgások nem negatív kihívásokként tekintendők, hanem pozitív hatású, megkerülhetetlen jelenségnek, melyek csökkentik a gazdasági és demográfiai nehézségeket. Ilyen értelemben az ENSZ- javaslat koncepciójában a Soros-célozta „multikulti” megvalósítását ösztönzi. Annak ellenére, hogy a nyugat-európai nagyvárosok realitásából jól látható, ez nem működik.

Az ilyen koncepciók Európa kulturális biztonságát veszélyeztetik, és szembemennek azzal a felfogással, amit a magyar és majd minden közép-európai tagállam képvisel, miszerint Európát meg szeretnénk őrizni gyermekeink számára olyannak, amilyennek kaptuk és szeretjük. Ahogy ezt a Nézőpont Intézet által 11 közép- és kelet-európai tagállamban készített friss felmérése is alátámasztja: az állampolgárok 73%-a nem ért egyet azzal, hogy Európán kívülről érkezzenek tömegesen bevándorlók.

– A határon túl és Magyarországon is folyik a Kisebbségvédelmi Kezdeményezés aláírásgyűjtése. Miben áll ennek jelentősége?

– Az őshonos nyelvi és nemzeti kisebbségek érdekeinek képviselete uniós szinten sziszifuszi munka. Az Unió ugyanis mindig elhárítja a jogérvényesítést, mondván, hogy a kisebbségek védelme nem uniós kompetencia. Hosszú évek kitartó tevékenykedése szükséges ahhoz, hogy bármilyen előrelépés, állásfoglalás születhessen ezen a téren. A Minority Safepack elnevezésű Kisebbségvédelmi Kezdeményezés sikere fontos mérföldkő lehet e folyamatban, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy legalább hét tagállamból összegyűljön az egymillió aláírás.

Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjában, melynek társelnöke vagyok, már tavaly szeptember óta mozgósítunk: több ízben napirendre vettük a kérdést, és felszólítottuk a képviselőket, hogy tegyenek meg mindent saját tagállamaikban, közösségeikben azért, hogy komoly támogatottsága legyen a kezdeményezésnek. Minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnunk – jó példa erre a nemrég elfogadott kisebbségvédelmi EP-határozat –, hogy e nemzeti közösségeket érintő kérdéseket folyamatosan napiren- den tartsuk, és haladjunk előre azon az úton, amely uniós jogi kisebbségvédelmi keretek kialakításához vezet.

Forrás: EU Hírlevél (www.fidesz-eu.hu)