Kül- és biztonságpolitika

Az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának a polgárok biztonságát kell szavatolnia

2020. 01. 15.

Az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén  tárgyalták a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentéseket. Gál Kinga fideszes EP-képviselő a vitán hangsúlyozta, hogyhelyben kell kezelni a tömeges illegális migráció kiváltó okait. Valamint kiemelte, hogy az Unió stabilitásának megőrzéséhez a Nyugat-Balkán stabilitására, uniós csatlakozására van szükség.

Gál Kinga felszólalásában rámutatott: az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának polgáraink biztonságát kell szavatolnia. Ehhez a terrorizmus felszámolása; külső határaink hatékony védelme; az illegális migráció megállítása; valamint a béke és stabilitás megőrzése szükséges. „Ahogy a jelentés is megállapítja, csak Afrikából milliók indulhatnak útra a jövőben, ezért kiemelten fontos  a migráció kiváltó okainak helyben kezelése. Konkrét lépések szükségesek egy közös európai védelmi rendszer megvalósításához, ám a védelmi képességeink erősítése addig tagállami erőfeszítéseket igényel. Magyarországon ezért jelenleg nagyszabású haderő fejlesztési program zajlik, 2024-re már a GDP 2 százalékát fogjuk védelmi kiadásokra fordítani” – mondta el a néppárti képviselő.

Ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Unió stabilitásának és biztonságának megőrzésében kiemelt szerepe van a nyugat-balkáni régiónak. „Kulcsfontosságú az Unió számára a Nyugat-Balkán stabilitása, ezért komolyan kell venni a bővítést és minél hamarabb meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Enélkül elveszítjük a Nyugat-Balkán népeinek bizalmát, és teret adunk más államok befolyásának növekedésére” – hangsúlyozta Gál Kinga.

A néppárti képviselő beszédében kitért a minősített többségi szavazás kérdésére is. „Az egységes fellépés fontos, ugyanakkor nem értek egyet a minősített többségi szavazásra való áttéréssel a külügyi kérdésekben, mivel az a tagállami szuverenitás csökkenésével járna. Az eljárás főleg a kisebb tagállamoktól venné el a lehetőséget, hogy számukra fontos kérdésekben befolyásolni tudják az EU külpolitikáját, és egyenlő mértékben jelenítsék meg szuverén nemzeti érdekeiket” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.