Külpolitika

A vízumliberalizációval a vajdasági magyarok kapcsolata is közvetlenebbé válhat az anyaországgal

A vízumliberalizációval a vajdasági magyarok kapcsolata is közvetlenebbé válhat az anyaországgal

2009. 09. 16.

A mai napon vitatta meg az Európai Parlament a nyugat-balkáni országok számára előírt vízumokra vonatkozó új szabályozás feltételeit. Gál Kinga, néppárti képviselőasszony felszólalásában üdvözölte, hogy elérkezett az a pillanat, amikor a nyugat-balkáni országokkal kapcsolatban, érdemben beszélhetünk a vízummentesség kérdéséről. 

A közelgő vízummentességnek köszönhetően a vajdasági magyarok kapcsolattartása is közvetlenebbé válhat az anyaországgal. A zökkenő mentesebb határátkelés miatt. "Azon polgárok esetében, akik a határ különböző oldalán élnek, azonos nyelvet beszélnek, szoros családi, kulturális kapcsolatokat ápolnak – nem lehet eléggé nyomatékosan kifejezni azt, milyen értéket jelent az akadálymentes, vízummentes határátkelés"- mutatott rá a fideszes képviselő. Gál Kinga fontosnak értékelte a nem szorosan a vízummentességhez kapcsolódó döntéseket is: a közelmúltban elfogadott szerbiai törvényt a kisebbségek nemzeti tanácsainak működéséről, ami konkrét hatáskörökkel ruházza fel a kisebbségi önkormányzatokat. "Ez komoly előrelépés a kisebbségek intézményes jogvédelmében" – mondta a képviselőasszony.

Végezetül Gál Kinga hangsúlyozta: A vízummentesség biztosításának kérdése nem tekinthető pusztán technikai kérdésnek, ez nagyon világos politikai ügy. A nyugat-balkáni országok politikai stabilitásának elengedhetetlen része, hogy saját államuk útlevele milyen jogosultságokkal jár, milyen mértékben ismeri azt el az Európai Unió. Elfogadhatatlan lenne, ha a régió államai között hosszabb távon fennmaradna a negatív megkülönböztetés. Az Európai Unió politikai felelőssége, hogy a nyugat-balkáni országoknak európai perspektívát kínáljon, ezáltal kialakuljanak és megerősödjenek ezekben az országokban a demokratikus intézmények, ideértve a kisebbségi jogokat is – vonta le a következetést Gál Kinga.