A Vajdaság sorsát összekötötte az EU-bővítéssel az Európai Parlament

Az euroképviselõk e mondattal hivatalosan kiegészítették azt a jelentést, amelyet az Európai Parlament saját kezdeményezésére és nevében írt az unió további bõvítésérõl a német, néppárti Elmar Brok. A Külügyi Bizottság elnökének eredeti jelentés-szövege nem tért ki a Vajdaság soknemzetiségû voltának megõrzésére, jóllehet e multietnicitás megóvása tárgyalási feltételként értelmezendõ mind a Szerbia-Montenegróval most folyó megbeszéléseken a Társulási és Stabilizációs Egyezményrõl, mind egy majdani csatlakozáskor, illetve a köztes idõben.

Az Európai Parlament a Becsey-módosító elfogadásával kimutatta: következetes abban, hogy a Vajdaság sorsát mint az EU-szerb viszony egyik elemét tekintse, amint azt már kifejezte két sürgõsségi határozatban, 2004 és 2005 õszén, valamint vajdasági tényfeltáró bizottság kiküldésében 2005 elején. Az ezekre való hivatkozás is bekerült most az elfogadott Brok-jelentésbe, négy magyar néppárti képviselõ – Becsey Zsolt, Duka-Zólyomi Árpád, Gál Kinga és Schöpflin György – kezdeményezésére.

Mindezzel gyarapodott – nemcsak az Európai Parlament, hanem – az Európai Unió azon hivatalos dokumentumainak köre, amelyek nemzeti és etnikai kisebbségi kérdésekkel foglalkoznak. Ez a kör – a magyar euroképviselõk csatlakozás óta kifejtett erõfeszítései mellett is – szûk még, összehasonlítva a kérdésben meghatározó jelentõségû Európatanács dokumentumaival.

 

Emlékezetes, hogy az Európatanács hivatalos dokumentumban lép föl az etnikai arányok megbontásával járó betelepítések ellen.

A multietnikusság jelentõsége vitathatatlan az Európai Unió számára: mind az emberi és kisebbségi jogok, mind a demokrácia-építés iránti elkötelezettsége okán. A multietnicitás továbbá stabilitási és biztonsági tényezõ is az Európai Unió közvetlen és tágabb környezetében.

Magyarország EU-tagságával az egész EU érintetté vált a Vajdasággal kapcsolatban, hiszen Magyarország egyrészt tagállam, másrészt ugyanakkor anyaországa is Vajdaság egyik nemzeti-etnikai kisebbségének.

Ez a helyzet erõsödni fog Románia küszöbön álló, majd Horvátország ugyancsak valószínû EU-csatlakozásával.

Vajdaság sorsa, multietnicitása tehát közvetlenül érint uniós érdeket, és bír stratégiai jelentõséggel.