A szellemi kulturális örökség védelméről is tárgyalt a Kisebbségi Munkacsoport

Az UNESCO képviseletében Frank Proschan vett részt kisebbségi munkacsoport júniusi ülésén. Előadásában s a szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezményt (ICH) mutatta be, míg Ferran Suay professzor a katalán Acció Cultural del País Valencià (ACPV) nevű NGO nevében az egyik adótorony vitatott felszámolásáról, amely ezzel elvágta a lehetőséget a katalán nyelvű tv csatorna (TV3) valenciai sugárzása elől, és az ACPC-t sújtó, eme üggyel összefüggő 800 ezer eurós bírságról beszélt. Júlia López-Seguí az Obra Cultural Balear (OCB) nevű civil szervezet képviselőjeként a katalán nyelv baleári-szigeteki helyzetét ismertette.

Frank Prochan részletesen bemutatta az ICH működését, kitért arra, hogy mennyire gyorsan ratifikálják az államok és hogy az Egyesült Királyság, Németország és Finnország még mindig nem írta alá a szerződést. Az ICH újítása, hogy elismeri a közösségek szerepét, és hogy inkább a közösségektől, mint a tagállamoktól függ az, hogyan határozzák meg szellemi kulturális örökségüket. A ratifikáció után az ICH kötelezi az államot, hogy hozzon létre a meghatározott kulturális értékek védelmét elősegítő intézményeket.

UNESCO több problémával kellett szembenézzen az egyezmény szövegezése során: egyes tagállamok ellenezték hogy a nyelveket is szellemi kulturális örökséggé nyilvánítsák, míg mások, így például Brazília, ahol a nyelvek külön védelmet élveznek, a nyelvek bevonását kérték. A vita végül oda vezetett, hogy a szellemi kulturális örökség egyezménybeli definíciójában lehetőséget adtak a nyelvek védelmére. Proschan úr szintén kiemelte, hogy prioritást élvez, ha hátrányos helyzetű népek és államok közösen választanak ki egy védendő kulturális örökséget, majd kifejtette, hogy ezt mennyire lehet kulturális örökségi programok formájában hasznosítani, például a kurdok és a romák esetében. 

Francois Alfonsi (Greens) európai parlamenti képviselő arról érdeklődött, hogy mennyire lehet az ICH-t a kultúra továbbadására, hagyományozására használni. Válaszában Proschan kiemelte, hogy Korzika mennyire sikeres politikát folytatott az állami források felhasználásában egy, a kultúra megőrzését és hagyományozását elősegítő korzikai projekt esetében.

Az ACPV képviselőjeként Ferran Suay professzor a katalán nyelv Valencia tartománybeli helyzetéről beszélt, s azt a "21. századi Európa szégyenének" nevezte. A középfokú katalán nyelvoktatást veszély fenyegeti, a katalán Tv3 csatornát megszüntették, és jelenleg a katalán nyelv védelméért küzdő NGO (ACPV) egy 800 ezer eurós bírsággal kénytelen szembenézni. Suay professzor hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés ellentmond az Európai kisebbségi és regionális nyelvek chartájának, melyet Spanyolország aláírt, és hogy 651 ezer ember írta alá a "határok nélküli TV" kezdeményezést, mely a katalán, baszk és galegó nyelvű műsorszolgáltatók számára lehetővé tenné a ugyanazon programok sugárzását. Végezetül felszólította az EU-t, hogy lépjen fel a kialakult helyzetet illetően.

Júlia López-Seguí asszony az OCB képviseletében bemutatta a katalán nyelv összetett helyzetét a Baleári-szigetcsoporton. Elmondása alapján ugyan 1997-ben elfogadtak egy "minimumnak" tekintett határozatot, amely garantálta, hogy legalább az oktatás felét katalán nyelven tartsák, de az új kormány ezt veszélyezteti. Kiemelte, hogy a katalán mint nyelv reprezentáltsága a szigeteken alacsony, s a turisták közül csak néhányan veszik észre, hogy ott katalánul beszélnek. A konfliktusokat illetően felhozta a közelmúltbeli esetet, amikor egy bíróság elítélt egy rendőrt, aki egy reptéren azért bántalmazott egy személyt, mert katalánul beszélt. Végezetül Júlia López-Seguí arra kérte az Európai Parlamentet, hogy kísérje figyelemmel a helyzet alakulását és továbbra is folytassa a szigeteken lévő nyelvvédő szerveztek támogatását.