A nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése Szlovákiában – Írásbeli kérdés a Bizottsághoz

Írásbeli kérdés a Bizottsághoz:

"Felháborodással fogadtuk a legújabb hangulatkeltést a kisebbségek ellen Szlovákiában. Elképzelhetetlen, hogy egy Európai Uniós tagállamban polgárokat anyanyelvük használatáért büntessenek (100-tól 5000 euróig terjedő bírsággal). A nyíltan diszkriminatív nyelvtörvény ellentétes az EU megkülönböztetésmentességre vonatkozó elveivel, irányelveivel, és sért számos Európa tanácsi (a Szlovákia által is ratifikált nyelvi charta) és EBESZ-dokumentumot. Mit tesz a Bizottság a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmében az uniós tagállam Szlovákiában, ahol a jelenleg kormányzó politikusok törvényi szinten sértik és diszkriminálják e közösségeket? A nemzeti kisebbségek elleni hangulatkeltés és heccelés folyamatosan erősödik, most eljutott az állampolgári, kisebbségi jogok nyílt megsértéséig, miközben a szlovák hatóságok a nemzetközi közvéleményt arról biztosítják, hogy a rendelkezések nem kisebbségellenesek. A hátrányos megkülönböztetést alkalmazó rendelkezések már nem csak az anyanyelv használatának, hanem a határ menti együttműködések, a szolgáltatások és áruk szabad mozgásának elvét is sértik. Felháborító és megengedhetetlen, hogy olyan törvényt fogadjanak el ma az Európai Unióban, amely nyíltan diszkriminálja a többségi nemzettel szemben a kisebbségben élők jogait. Mit tesz a Bizottság, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai ne féljenek anyanyelvükön megszólalni itt, az Unióban, a kultúrák közötti párbeszéd európai évében?"

Leonard Orban válasza a Bizottság részéről:

"A Bizottság értesült a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló, 1995. november 15-i törvény azon módosításáról, amelyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2009. június 30-án fogadott el, és amely 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. Nincs olyan közösségi jogszabály, amely a tagállamok nyelvhasználatát szabályozná, és a Szerződés sem biztosít hatáskört ilyen rendelkezések elfogadásához. A Bizottság csak akkor léphet fel, ha valamely kérdés a közösségi jog alkalmazásához kapcsolódik. Ilyen kérdés lehet például, ha egy nyelvhasználattal kapcsolatos nemzeti rendelkezés indokolatlanul gátolja a munkavállalók vagy más állampolgárok szabad mozgását vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv nem tér ki közvetlenül a nyelvhasználaton alapuló megkülönböztetésre. Nemzeti nyelvpolitikájuk tekintetében továbbra is a tagállamok a döntéshozók, a regionális és kisebbségi nyelvek esetében is, amelyekhez az Európa Tanács által elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nyújt átfogó keretet. Az említett keret nem része a közösségi jognak. Mindazonáltal a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme az emberi jogok tiszteletben tartásának szerves részét képezi. Ez az Európai Unió egyik alapelve, mint azt az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke is tükrözi. A tagállamoknak valamennyi rendelkezésükre álló jogi eszközt fel kell használniuk annak érdekében, hogy alkotmányos rendjüknek és nemzetközi jogi kötelezettségeiknek megfelelően garantálják a kisebbségi jogokat. Mint azt a Tisztelt Képviselő is tudja, a Bizottság olyan stratégiát dolgozott ki az Európai Unión belüli többnyelvűség támogatására, amely a hivatalos, nemzeti, regionális, kisebbségi nyelvekre és a migránsok nyelveire egyaránt kiterjed. A 2008. szeptemberi „Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség” című közleményében a Bizottság megerősítette, hogy támogatja az Európai Közösségben beszélt valamennyi nyelvet, beleértve a kisebbségek által beszélt nyelveket is."