A munka Románia csatlakozása után is folytatódik

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleménye azért különösen fontos, mert Románia csatlakozása után kizárólag ez a parlamenti bizottság foglalkozhat az ország kisebbségi,igazságszolgáltatási,emberjogi kérdéseivel.

Gál Kinga, a vélemény jelentéstevője az anyagban kitért az Európai Bizottság őszi jelentésében felvetett bel- és igazságügyi kérdésekre, ugyanakkor részletesen taglalta a gyermekek és a kisebbségek helyzetét. A megszavazott jelentés hivatkozást tartalmaz – hatékony lépéseket sürgetve- az egyházi és közösségi ingatlan visszaadásokkal kapcsolatban. Az elhagyott gyermekek védelmében további intézkedéseket sürget az állásfoglalás és ugyancsak megoldásra váró feladatként határozza meg a romákat ért mindennapos  diszkrimináció elleni fellépést.

A magyar kisebbség külön paragrafusban, kiemelten szerepel a jelentésben:

"a magyar kisebbség tekintetében –amint azt az Európai Parlament korábbi állásfoglalásaiban szerepel – további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ezen kisebbség védelmet élvezzen a szubszidiaritás és a kulturális és adminisztratív önrendelkezés elveinek megfelelően (…); a román hatóságoknak a szükséges pénzügyi eszközök biztosításával maradéktalanul támogatniuk kell a magyar kisebbség felsőfokú oktatását"

Ezek a felvetések váltották ki a legnagyobb vitát a román megfigyelők részéről, akik mindent megtettek ezen paragrafusok kiiktatásáért. Végül a frakciók közötti kompromisszumos megoldásként a romániai magyarság vonatkozásában szerepel a szövegben a kisebbségi törvény mielőbbi, az európai normáknak megfelelő, és a kisebbség számára elfogadható formában történő elfogadása. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja az Európai Bizottságot, hogy a csatlakozásig és azt követően szorosan kövesse nyomon Románia kisebbségvédelmi téren tett vállalásainak alkalmazását.

Ezt követően az Európai Parlament Külügyi Bizottsága fogadta el a Románia csatlakozása előtti utolsó, Pierre Moscovici által előadott jelentését.

Az eredetileg csak említés szintjén szereplő roma és magyar kisebbségek kérdése a a magyar képviselőktől érkezett számos módosító indítványoknak köszönhetően, részletesebben és árnyaltabba jelenik meg az elfogadott dokumentumban. Gál Kinga képviselő asszony 13 módosító javaslatot nyújtott be más magyar és külföldi kollégákkal együtt. A Moscovici jelentés, általánosabban fogalmaz mint az Állampolgári Jogi, Bel és Igazságügyi Bizottság állásfoglalása. A jelentés ennek ellenére – a kompromisszumos módosító indítványoknak köszönhetően – kitér a magyar kisebbség ingatlan visszajuttatással és az oktatással kapcsolatos problémáira, valamint a kisebbségi törvény elfogadásának fontosságára, a szubszidiaritás elvének és kulturális önkormányzatiság elvének betartására. Felhívja a román hatóságokat, hogy vegyék figyelembe a magyar közösség elvárásait.

Így a Moscovici jelentés és a Gál Kinga által jegyzett, a Bel és Igazságügyi Bizottság által elfogadott állásfoglalás jó alapot ad arra, hogy a csatlakozást követően is számonkérhetők legyenek – a reformok mellett -, gyermekvédelmi és a kisebbségi elvárások is.

A Külügyi Bizottság jelentése, illetve Az Állampolgári Jogi, Bel és Igazságügyi Bizottság véleménye november 29.-30.-án kerül a plenáris ülés elé végső szavazásra.