Kisebbségi Munkacsoport

A Kisebbségi Ügyek Európai Évkönyvének akadémikusaival találkozott a Kisebbségi Munkacsoport

A Kisebbségi Ügyek Európai Évkönyvének akadémikusaival találkozott a Kisebbségi Munkacsoport

2010. 12. 17.

Elsőként Tove Malloy a Kisebbségi Ügyek Európai Központjának (ECMI) elnöke a flensburgi székhelyű Központ munkájáról, valamint a Kisebbségi Ügyek Európai Évkönyv 8. kötetének alapvetéseiről beszélt. A Központ folyamatban lévő kutatásaival kapcsolatban Malloy professzor asszony elmondta, hogy az európai nyelvi és kulturális sokféleségnek, mint európai és jogi normának, a tagállamok nem egyformán felelnek meg, és ez megnehezíti és más megvilágításba helyezi a kutatásokat, azok összehasonlíthatósága is csökken.
 
A Kisebbségi Munkacsoport elnöke, Gál Kinga néppárti képviselő asszony ezt követően bemutatta a munkacsoport munkáját, amely az előző év munkájának köszönhetően a kisebbségvédelem területének legfontosabb intézményeivel dolgozik együtt; továbbá üdvözölte a Kisebbségi Ügyek Európai Központjának tudományos munkáját. A soron következő előadók az Évkönyv egyes fejezeteinek témájáról beszéltek.
 
Rainer Hofmann professzor, a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Keretegyezményéhez tartozó Tanácsadó Testület elnöke a nemzetközi fejleményekre hívta fel a figyelmet. Egyfelől arra, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság egyre aktívabban foglalkozik a kisebbségi kérdésekkel a különböző beadványok miatt. Másfelől pedig arra, hogy amíg a kilencvenes évek közepén multilaterális szinten igyekeztek kezelni a kisebbségek kérdéseit, mára már ismét a kétoldalúság (re-bilateralisation) kerül előtérbe, tehát, hogy az érintett két állam belső ügye az adott kisebbségi probléma.
 
John Packer professzor, az EBESZ Kisebbségi Főbiztos volt tanácsadója, a nemzeti kisebbségek jogainak fejlődését elemezte kiemelve, hogy az európai tagállamok sok esetben nem békés úton, hanem konfliktusokon keresztül és az erőszak útján formálódtak, ami a nemzeti kisebbségek szenvedéseit eredményezte. Megemlítette továbbá, hogy a társadalmak egyre összetettebbé válásával, a mobilizáció és globalizáció növekedésével a kisebbségi jogokat érintő problémák nem fognak megszűnni.
 
Dr Sia Sipiliopoulou Åkermark, az Åland szigeteki Béke Intézet elnöke előadásában az Évkönyv oktatással foglalkozó részét mutatta be, különösen tekintettel az integrációra és többnyelvűségre. A korábbi európai parlamenti képviselő Karin Riis-Jørgensen pedig a romákat érintő kérdésekről beszélt. Arról, hogy a közösség tagjai a roma társadalmon belül és azon kívül is elszenvednek hátrányos megkülönböztetést, másrészről pedig hogy nagy számban válnak az emberkereskedelem áldozataivá.
                                                                                                               
A képviselők számos kérdést vetettek fel a felmerült témákban. Bauer Edit a kisebbségeket érintő kétoldalú megállapodások akadályai említette, Herbert Dorfman pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy s többséghez tartozó polgárnak is meg kellene tanulnia a helyi kisebbségek nyelvét és több iskolai csereprogramot kellene szervezni nemzeti többségiek és kissebségek között.
 
Gál Kinga képviselőasszony kiemelte, hogy a Koppenhágai Kritériumok – amely mércét képvisel a csatlakozásra váró, illetve az EU tagállamok számára, hogy mely módón biztosítsák a kisebbségi jogokat – követése szempontjából, mind a Tanács, mind a Bizottság részéről enyhülés figyelhető meg, amely ellen a Parlamentnek tiltakoznia kell.
 
A Kisebbségi Ügyek Európai Évkönyvének delegáltjai üdvözölték a hozzászólásokat, különösen a Koppenhágai Kritériumokban megfigyelhető negatív elmozdulás kapcsán, és további szoros együttműködést remélnek a Kisebbségi Munkacsoporttal a jövőben is.
 
Hivatkozások:
 
ECMI

EURAC