Kisebbségi Munkacsoport

A felvidéki magyarság helyzetéről rendeztek vitát Strasbourgban

A felvidéki magyarság helyzetéről rendeztek vitát Strasbourgban

2011. 09. 15.

Berényi József előadásában sajnálatát fejezte ki, hogy az az európai nemzetközi intézményrendszer, amely a kilencvenes évek során a nemzeti kisebbségek védelmére épült ki, ma már nem tud hatékonyan fellépni olyan országokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatokat. Az Európai Unió által feltételül szabott koppenhágai kritériumok betartatása és a csatlakozás utáni követése ugyancsak elengedhetetlen lenne a kisebbségi közösségek számára.
 
Berényi kiemelte, hogy a jogi kérdések mellett a legfontosabb a kölcsönös bizalom kérdése. Bizalom egy ország saját állampolgárai, illetve a szomszédos országok és népek iránt. A bizalom hiányát ugyanis semmilyen jogi dokumentum nem pótolhatja, az viszont szükséges a megoldás megtalálása érdekében. Az elnök rámutatott arra is, hogy Európában egyre több helyen lépnek fel – nagyon helyesen – a kisebbségeket ért gyűlöletbeszéd ellen, legyenek azok szexuális kisebbségek vagy éppen a romák, miközben elhallgatják vagy tolerálják, ha a gyűlöletbeszéd nemzeti kisebbségekre vonatkozik. Ezen ellentmondás felszámolása érdekében európai szinten kell fellépni.
 
A kettős állampolgárság szlovákiai ügyét is felvető előadásra reagálva Francois Alfonsi francia zöld képviselő úgy fogalmazott, hogy az állampolgárság kérdése alapvető szabadságjog minden ember számára. A kollektív bűnösség ellen szólalt fel Bernd Posselt bajor néppárti képviselő, aki rámutatott, hogy az az állam, amely árt kisebbségeinek, tulajdonképpen saját magának árt. Emlékeztetett, hogy nem lehetnek első és másodrendű állampolgárok egy adott országban. Véleménye szerint a valóság ugyanakkor ma az, hogy a nemzeti kisebbségeket sok helyen még mindig másodrendű módon kezelik Európában.
 
A nyelvhasználat kérdését érintve, a finnországi svédek közgyűlésének főtitkára, Markus Österlund kiemelte: "Egy kisebbségi nyelvet beszélni és beszélni hagyni nem teherként kell megjelenjen a többségi társadalom szemszögéből, hanem mint lehetőség és kulturális érték, amely hosszú távon anyagilag is megtérül". "Hiszen a nyelv elsősorban nem kommunikációs eszköz, hanem az identitás része" – fogalmazott.
 
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselőzárszavában felhívta a munkacsoport tagjait és az őshonos kisebbségi szervezetek képviselőt, hogy készítsenek egy közös akciótervet annak érdekében, hogy változtassanak az Európai Unió magatartásán az őshonos kisebbségek irányában.